A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyan a tartós növekedés érdekében a szerkezetben és a célokban korrekciókra van szükség, de a fejlődés vitathatatlan. A 2010-es választások után sokan gazdasági csodát, mások csődöt vártak, s bár az ország nehéz helyzetben volt, mára odáig jutottunk, hogy 2014 első kilenc hónapjában a gazdasági növekedés 3,6 százalék volt.

Kifejtette: a kormány az adórendszert úgy alakította át, hogy a munkát terhelő elvonások csökkentek, míg a fogyasztási típusú adókat növelték, mivel utóbbiak jobban segítik a költségvetést. Szerinte a közterhek mértékét jól állították be, hiszen az előzetes adatok szerint az elmúlt évben minden területről több adó folyt be. Így az áfabevétel például 3350 milliárd forint lett, amely nyolcszázalékos bővülést jelent,míg a társasági adóból tíz százalékkal, a személyi jövedelemadóból (szja) pedig hat százalékkal több folyt be.

Surányi György volt jegybankelnök szerint azonban kétséges, hogy az adórendszer átalakítása tényleg ennyire pozitív hatással lenne a gazdaságra, mivel a kedvezmények (egykulcsos szja, családi adókedvezmény, társasági adó csökkentése) akkora bevételkiesést okoztak a költségvetésben, amelyeket új adók bevezetésével (válságadók, ágazati különadók) kellett kompenzálni. Miközben utóbbiak fékezik a gazdasági növekedést és elriasztják a befektetőket, az adókedvezmények nem váltották be a reményeket. Az elmúlt négy évben nőtt az államadósság, míg úgy is, hogy közben a kormány felhasználta a magán-nyugdíjpénztári vagyont.

Varga Mihály szerint a kormány idei feladatai közül kiemelkedik a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése, forintra váltása. További lendületet adhat a gazdaságnak az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja, amelyből közvetve Magyarország is profitálhat, csakúgy, mint az olajár hónapok óta tartó csökkenéséből. A bankrendszert illetően a miniszter jelezte: a kormány jelenleg nem tervezi további bankok megvásárlását, de ez változhat. A feladat most azoknak a bankoknak a stabilizálása és felkészítése az értékesítésre, amelyek már állami kézbe kerültek.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter utóbbira reagálva örömét fejezte ki, mondván: életveszélyes lenne, ha az állam hosszabb távon is megtartaná a most megszerzett hitelintézeteket, amelyek miatt majd megszorítások kellenek, és a költségvetésbe még idén újabb forrásokat kell bevonni. Bod-Péter Ákos volt jegybankelnök arról beszélt, hogy valóban van magyar modell, és valóban működhetne jobban. Jelezte: félelmei vannak azzal kapcsolatban, mi lesz, ha az állami tulajdon aránya megnő olyan szektorokban, amelyek kockázatosak, például a pénzügyi területen vagy a szolgáltatások esetében.