Varga Mihály a pirulagyárban: a termelési központ már nem elég
Stratégiai partnerségi megállapodást kötött pénteken a kormány a Servier Hungaria francia gyógyszeripari vállalattal. A dokumentumot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, valamint Michel Eschenbrenner, a Servier Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója írta alá a vállalat budapesti gyógyszerkémiai kutatóintézetében.
Beszédében a miniszter kiemelte: a magyar kormány értékesnek tartja azt szerepet, amelyet a Servier a magyarországi gyógyszerkutatásban betölt. A vállalat kutatási tevékenységének jelentős részét a magyarországi központban végzi, és regionális klinikai központja is itt működik. Ezzel lehetőséget teremt a magasan képzett magyar munkavállalóknak, hogy itthon is sikeres szakmai életutat járhassanak be.
Varga Mihály hozzátette azt is, hogy a Servier Hungaria Kft. kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe bevonja a magyar felsőoktatási intézményeket és kutatóközpontokat. A cégcsoport sok szállal kötődik Magyarországhoz, befektetései jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar nemzetgazdaság teljesítményéhez.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány egyik legfontosabb stratégiai törekvése, hogy Magyarország ne csak termelési központ legyen, hanem fontos kutatási, innovációs térséggé is váljon Európában. Ehhez a kormány intézkedései mellett hozzájárul az Európai Unió azon szándéka is, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a versenyképesség javítására, ezen belül az innováció támogatásra kell fordítani.
Kifejtette: a következő uniós ciklusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből k+f és innovációs tevékenységre 520 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, valamint 200 milliárd forint visszatérítendő forrás áll majd rendelkezésre. Ezen kívül az Európai Unió Horizont 2020 elnevezésű keretprogramjának 77 milliárd eurós keretéből a várakozások szerint 300-350 millió eurót nyerhetnek el magyar pályázók.
Michel Eschenbrenner elmondta, hogy a Servier csoport kiemelkedő összeget költ minden évben kutatás-fejlesztésre, 2013-ban árbevételének 27 százalékát fordította erre. A vállalat eddig több mint 50 ezer szintetikus molekulát fejlesztett ki, 25 ezer szabadalommal rendelkezik és jelenleg 25 molekula fejlesztésén dolgozik.
A vállalat kutatásainak fő területe az ideggyógyászat, az anyagcsere betegségek, cukorbetegség, kardiológia és onkológia. Elmondta azt is, hogy portfóliójában a három legfontosabb terméket magyar kutató találta fel, Beregi László, aki a vállalat alapítója és névadója, Servier mellett dolgozott.
Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy Magyarország a második legfontosabb ország a Servier számára az anyaországa mellett. A vállalat két évtizede stratégiai partnere az országnak és a magyar egészségügynek.
Blaskó Gábor akadémikus, a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézet vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Magyarországon 20 éve jelen lévő Servier csoport négy céget működtet itt. Kereskedelmi céget, terápiás kutató központot, gyógyszerkutatót, és a csoporthoz tartozik az Egis Gyógyszergyár is. Magyarországi tevékenysége felöleli a gyógyszeripar teljes vertikumát, a kutatást, a termelést és a forgalmazást.
Kiemelte azt is, hogy Magyarországon az állami k+f részvállalás mellett az ipari k+f ráfordításoknak a 40 százalékát a gyógyszeripar adja. Ebből a legnagyobb részt a Richter, amely szintén stratégiai partnere a kormánynak, második az Egis, a harmadik pedig a Servier kutatóintézete.