Nincs jele annak, hogy a kitűzött hiánycél ne teljesüljön. Olyannyira, hogy a vártnál kedvezőbb növekedés és a hozamok csökkenése azt eredményezte, hogy a mozgástér növekedett – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában a nemzetgazdasági miniszter.

Az állam alapvetően forintból finanszírozza magát, ám ezt nem vésték kőbe. Ha a lejáró adósságok vagy a piaci folyamatok úgy alakulnak, akkor elképzelhető, hogy Magyarország devizakötvényeket dob piacra. Arra a felvetésre, hogy az állam további kisebbségi részesedéseket vásároljon a bankszektorban, a miniszter úgy reagált: Az EBRD-vel kötött megállapodás ezt a lehetőséget nem zárja ki, de egyelőre nincs tervben újabb részvénycsomag megvásárlása. Jelezte, hogy a bankadó kivezetése nincs napirenden, ám 2018 után a teher mértékét az unióban alkalmazott kulcs felé közelítik majd. Ennek mértékére a kormány legkorábban 2018-ban tesz javaslatot. 

Varga Mihály utalt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Bankszövetséggel vizsgálja a fennmaradt – összegszerűségében ugyanakkor elhanyagolható – lakossági devizahitelek esetleges forintosítását. Hangsúlyozta viszont, hogy ezen hitelek hátralévő futamideje viszonylag rövid, így természetes leépülésük is egyre gyorsabb.

A forintosítás és az elszámoltatás folyamatáról szólva mindehhez még hozzátette, az elszámolás során a bankok 1000 milliárd forintot fizetnek vissza az ügyfeleknek. A 2014-ben elfogadott törvények több mint 2 millió hitelt érintenek, és mintegy félmillió deviza-jelzáloghitellel rendelkező adós tartozását forintosították. Mind az elszámolás, mind a forintosítás folyamatát fokozottan felügyeli a jegybank.