Az Európai Unióban 17 százalék a bruttó hazai termékhez (GDP) képest az iparosodás aránya. Az uniós célkitűzés az, hogy az ipar aránya 20 százalékra nőjön, mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kedvezőbb helyzetben van, ugyanis az elmúlt években 24 százalékra nőtt az ipar aránya a GDP-hez képest, és azt szeretnék, hogy ez rövidesen 30 százalékra emelkedjen.

Az új iparstratégia lényege, hogy tovább erősítik a nemzeti ipart, illetve építenek az innováció erejére, valamint támogatják a verseny- és válságálló hazai vállalatokat. A tervnek öt pillére van: a feldolgozóipar, az energiahatékonyság fejlesztése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a munkahelyteremés, és a hazai erőforrások felhasználása.

Hét kiemelt terület lesz:

- járműgyártás, (személygépjármű, buszok, kötött pályás járművek fejlesztése)

- specializált gép- és járműipar (elektromos járműalkatrészek, 3D nyomtatók gyártása, nyomdatechnika)

- egészséggazdaság, egészségturizmus, (gyógyszeripar, orvosi eszközök, gyógynövényipar)

- élelmiszeripar (hazai élemiszer feldolgozottsági fokának növelése, a zöldgazdaság fejlesztése, megújuló energiák fejlesztése)

- infokommunikációs szektor – ipari digitalizáció

- védelmi ipar fejlesztése, az importfüggőség csökkentése.

Varga Mihály leszögezte: a 2014–2020 közötti uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fogják fordítani, és 2017 június közepéig minden ilyen pályázatot ki fognak írni. "A mostani uniós ciklusban nem az az elsődleges cél, hogy kihelyezzék, hanem hogy jól helyezzék ki a forrásokat" – húzta alá a miniszter.

Ebben új elem, hogy több tárca is iparfejlesztési támogatásokat indított el: míg a nagyvállalkozások támogatása az NGM-nél van, addig egyedi kormánydöntés alapján a külügy is helyezhet ki támogatásokat.

Lapunk és az RTL kérdése alól, miszerint Varga Mihály szerint az MNB pénze közpénznek minősül-e, a miniszter azzal bújt ki, hogy "a világon a gazdasági etikett része, hogy a mindenkori gazdasági miniszter nem kommentálja a jegybank működését."