A tárcavezető az államtitkárokat és az új felosztást bemutató sajtótájékoztatón nem hagyott sok kétséget afelől, hol képzeli el a gazdasági irányítás centrumát a jövőben. Ma úgy néz ki, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az állami cégek működtetése marad (az energiapolitika, a közlekedés felügyelete azért nagyjából leírható ekként). Egyedül a Magyar Fejlesztési Bank-Takarékbank-Magyar Posta hármasa jelenthet ott érdekes kihívást, miközben a zsíros falatok átkerültek az Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) vagy épp a kancelláriához.

Varga Mihálynak mindezekért cserébe a külgazdasági területtől (valamint az Eximbank-Mehib párostól) kellett búcsút vennie (szavai szerint azért egyeztetni fognak majd a területért felelős Szíjjártó Péterrel). Közben megkaphatta a Magyar Turizmus Zrt. felügyeletét (egy kézbe került így a gazdasági tárcánál eddig is lévő szabályozás és az állami pénzek elköltése). Egyúttal kezébe veheti a központi közbeszerzéseket bonyolító intézményt, valamint szinte önállóan dönthet az uniós pénzek 60 százalékának felhasználásáról – hiszen ez gazdaságfejlesztrésre megy. E két ügyben Varga átláthatóságot és hatékonyságot ígért – udvarisan nem említve meg, hogy mihez képest lesz jobb az általa ígért rendszer.

Varga mindeközben teljesen megszabadulni látszik elődje örökségétől is: az NGM államtitkárai közül mindenki az ő emberének számít. Távozott a korábbi költségvetési államtitkár Naszvadi György – a tárca legaktívabb nyugdíjasa. A hetvenedik évét taposó szakembert Varga már másodszor örökölte meg (első minisztersége előtt Járai Zsigmond választotta maga mellé közigazgatási államtitkárnak, 2010-ben pedig Matolcsy György a költségvetési ügyek felügyeletével bízta meg.

Most Varga Mihály inkább Banai Péter Benőt, az eddigi helyettes államtitkárt nevezte ki a miniszter, akit egy tekintetben biztosan össze lehet vetni elődjével: karrierjének kezdte óta nem dolgozott máshol, csak ezen a területen, csak az államigazgatásban.

A tárca másik erső embere, a szintén 2010 óta a posztján lévő Cséfalvay Zoltán is más fontos megbizatást kaphat majd – a parlamenti államtitkári teendőkre Varga régi társát, Tállai Andrást hívta vissza (ő az előző négy évben a belügyi tárcánál az önkormányzati átalakítást szervezete.

Ezen kívül távozik a tárcától Szatmáry Kristóf is, aki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként, a Fidesz budapesti képviselőjeként dolgozott eddig is az államtitkári feladatok – 2011 óta tartó – ellátása mellett – helyére  belgazdaságért felelős államtitkárként Glattfelder Béla volt uniós képviselő kerül majd. A Varga-Tállai-Glattfelder trióval tulajdonképpen összáll a nagy csapat – rajtuk kívül viszont (egy kivétellel) csak olyan emberek kerültek még vezető pozicióba, akiket Varga nevezett ki.

Az egy kivétel Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért és szakképzésért felelős államtitkár, aki a bemutatkozáson némi szerénytelenséget mutatva el is mondta, hogy "nem volt még olyan munkaügyi miniszter", aki kitöltötte volna a ciklust. Az összehasonlítás azonban nem alaptalan: a területe még szakképzés nélküli is önálló minisztérium volt korábban.

Az uniós pénzek elosztásáért felelős kényes posztra Varga korábbi kabinetfőnökét Rákossy Balázst kérte fel, ő a legtöbbet kereső helyettes államtitkárként elhíresült (a tavaly a magánszférából érkezett) Komoróczki Istvánt váltja fel.

A pénzügyekért és adópolitikáért felelős államtitkári poszton Orbán Gábor marad, míg a közigazgatási államtitkár továbbra is Gondos Judit lesz, akit szintén Varga Mihály hozott magával még 2013-ban.