A büdzséhez most azért nyúlnak hozzá hivatalosan, hogy elszámolják az állami bevásárlásokat – az Antenna Hungária, a Főgáz és a hulladékhasznosítással foglalkozó Ave csoport megvételét. A 152 milliárdos kiadás – a korábbi bevásárlások óta ezt már tudjuk – nem növeli az uniós elszámolású deficitmutatókat, marad a 2,9 százalékos cél. (Valójában: a törvényjavaslat indoklása is úgy fogalmaz, hogy  „jelenlegi ismereteink szerint" nem növeli a hiányt a bevásárlás. A Költségvetési Tanács azonban úgy vélte, ennek azért van kockázata – és valóban: azt azért ma nem tudjuk megmondani, hogyan döntenek az elszámolásról a brüsszeli statisztikusok).

Ugyanakkor az is biztos, hogy a kiadás megjelenik a pénzforgalomban, vagyis valójában azért kifizetjük ezt az összeget, ha az uniós statisztikában nem is látszik majd. (Pontosabban azért látszik: az ilyen bevásárlások ugyanis ha a hiányt nem is, de a bruttó államadósságot növelik, ami már elég nagy ahhoz, hogy az EU ezért szorongasson majd bennünket. Ráadásul az adósságnak az Alaptörvény szerint is csökkennie kéne – így év végén még ez okozhat a kabinetnek kínos pillanatokat. Erre a Költségvetési Tanács is felhívja egyébként a figyelmet.) A 152 milliárdos kiadás feljebb löki a központi költségvetésben elfogadott hiányszámot is: eddig 985 milliárd forintot vártak az év végére (ennek 83 százaléka már össze is jött félévkor), most azonban már 1137 milliárd forint lesz a várakozás (a féléves arány így a szimpatikusabb 72 százalékra módosul).

A módosítás persze jó alkalom arra, hogy néhány más apróságról is gondoskodjon a kormány – az újakra javítják például a minisztériumok neveit (a közigazgatási és igazságügyi tárcából igazságügyi marad, a külügy viszont megkapja a külgazdasági jelzőt). Ennél fontosabbnak tűnik, hogy a módosítás – a hivatalos indoklás szerint – „egyértelművé teszi" a játékadó felhasználásának szabályait a Totó esetében. Ez azt jelenti, hogy az internetes fogadásból származó játékadó bevételt nem kell majd kötelezően az utánpótlás nevelésére fordítani, hanem – az eddigiekkel ellentétben, a Totóhoz hasonlóan – a kormány határozza meg az elköltését, aminek a legegyszerűbb módja, hogy engedélyezi: az MLSZ utánpótlás-nevelésre, illetve sportakadémiákra fordítsák a pénzt.

Ehhez képest apróságnak tűnik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az új szabályok szerint fele-fele arányban osztozik majd a széndioxid-kvótánk eladásából származó (9,6 milliárdosra becsült) bevételeken. A pénz felét továbbra is az fejlesztési tárca költheti el – ez információnk szerint a panelprogramra megy el, a másik felét viszont ezentúl az NGM-hez írják majd. Úgy tudni: a pénzt a tárca az elektromobilitás fejlesztésére (vagyis az elektromos autózás elterjesztésére) szánja – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már korábban többször kifejtette, hogy ezt a kérdés stratégiai pontként kívánják kezelni, és az uniós források mellett hazai támogatásokat is a terület fejlesztésére fordítanának.

Ennél a közel ötmilliárdnál is nagyobb keretet remélhet azonban az NGM abból a módosításból, amely szerint a szakképzés új rendszerének támogatása miatt a kormány szabadon csoportosíthat majd át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek ellátásának fedezetéül szolgáló alapba a kormány tulajdonképpen szabad bejárást kap – így például könnyebben tudja majd finanszírozni a közmunka-rendszer fenntartását is.