Több mint két évvel ezelőtt, 2009 márciusában volt ilyen alacsony a munkanélküliség az Egyesült Államokban, s az elemzőket is meglepte a friss adat, amelyet pénteken hozott nyilvánosságra a munkaügyi minisztérium. A 8,6 százalékos ráta azért okozott meglepetést, mert az amerikai jegybank előrejelzése is csak a jövő év második felére vetítette elő a munkanélküliség csökkenését a 2011-re eddig jellemző kilencszázalékos szintről.

Novemberben 120 ezer munkahely keletkezett. A magánszektor 140 ezer állást teremtett, miközben az állami húszezret felszámolt. A munkaügyi minisztérium felfelé módosította a szeptemberi és októberi adatokat is, amikor összességében 72 ezerrel több munkahely keletkezett, mint korábban számították. A munkanélküliségi rátába azonban nem számítják bele azokat, akik nem keresnek aktívan munkát. De ha őket is számba veszik a részmunkaidőben foglalkoztatottakkal együtt, akkor is javult az arány, mert 16,2-ről 15,6 százalékra mérséklődött a tágabban értelmezett adat szerint is a munkanélküliség.

A 2012-es elnök- és törvényhozási választásokra készülő Egyesült Államokban a friss adat és a feldolgozóipar élénkülésére utaló másik statisztikai jelentés fényében megélénkülhet a vita, hogy további gazdaságösztönzőket be kell-e vetni a fellendülés támogatására. A legsürgetőbb kérdés, amire még ebben a hónapban választ kell adni, hogy fenntartsák-e jövőre is a 2011-re bevezetett egyik átfogó adókedvezményt. A munkavállalókat terhelő társadalombiztosítási járulék kétszázalékos mérséklése ellenkező döntés híján hatályát vesztené.

Ha a törvényhozásban nem sikerül dűlőre jutni, s az első szenátusi vita csütörtökön nem hozott eredményt magával, akkor 2012 első felében csökkenhetnek a háztartási kiadások, lassítva a gazdasági növekedés ütemét.

A választásokra tekintettel elvileg mindkét párt támogatja a kedvezmény meghosszabbítását, de a GDP tíz százaléka körül mozgó deficit és 100 százaléka fölé kúszott államadósság miatt minden cent számít. A járulékcsökkentés hozzávetőlegesen 120 milliárd dollárba kerülne, kevesebbe, mint a nemzeti össztermék egy százaléka, s a vita most arról folyik, miként ellentételezzék ezt.

A demokraták különadót vetnének ki az évi egymillió dollárnál nagyobb jövedelmekre, de a republikánusok ezt egyelőre nem támogatják. A képviselőház elnöke, John Boehner mindenesetre derűlátó, hogy sikerül megegyezésre jutni a járulékcsökkentés folytatásáról a következő néhány hétben.

A másik nagy kérdés, hogy jövőre is fenntartsák-e a szintén új, a pénzügyi válság nyomán bevezetett rendszert, hogy egyes esetekben 99 hétig jár a munkanélküli segély, amely a gazdaság ösztönzésének amúgy szintén fontos eszköze, mert az állástalanok a támogatást teljes egészében elköltik, s keresletet támasztanak az alapvető termékek és szolgáltatások iránt. De ez a vita még halogatható néhány hónapig.