Van, akinek tetszene az "ügynöktörvény"
Az elmúlt években a pénzügyi termékek (különféle hitelek, biztosítási és befektetési termékek, nyugdíj- és egészségpénztári portfoliók) egyre bonyolultabb és összetettebb formáinak megjelenésével párhuzamosan jelentősen nőtt a pénzügyi közvtítők (ügynökök) szerepe. Termékismeretüknek és szaktudásuknak köszönhetően akár milliós tételeket takaríthatnak meg az ügyfeleknek.
Emellett piaci súlyuk is látványosan nőtt: az ügynökök által közvetített lakossági devizahitelek állománya mára több banknál meghaladja az ötven százalékot.Ehhez képest, a tavalyi ügyfél-elégedettségi felmérés szerint csak minden harmadik ügyfél kap a hitelközvetítőtől olyan részletes tájékoztatást, amely mindenre kiterjed, és 50 százalékban lényeges információkat csak külön kérdésre mond el az ügynök.
A közvetítők iránti igény ugyanakkor egyértelműen nő. Elsősorban azért, mert a bankok nem tudnak minden esetben elég időt az ügyfelek tájékoztatására fordítani; miközben ők igénylik, hogy valaki elmagyarázza nekik az „apró betűs" részeket is. Az ügyfél oldali körültekintés, óvatosság és igényesség növekedése vitathatatlanul pozitív tendencia, amit nem lenne célszerű egyoldalúan szigorú szabályozással tompítani – vélekedett Bánfalvi László.
Az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója szerint a hitelközvetítés erősíti a versenyt, ügynök segítségével összehasonlíthatóvá válnak a különböző termékek, ugyanakkor a két értékesítési csatorna; a közvetlen banki illetve a közvetítői nagyon jól kiegészíti egymást, hiszen a közvetítők hitelkínálatában minden jelentős bank és pénzintézet termékköre elérhető.
Fontosnak tartjuk, hogy a közvetítők szabályozása teljes körűen, ugyanakkor tevékenységi alapon megtörténjen. Nem lenne célszerű a biztosítás- és a hitelközvetítés szabályait összemosni; bár vannak hasonlóságok, de más a két tevékenységi kör, amit a szabályalkotásnál figyelembe kell venni – mondta a szakértő.
A közvetítő személyével kapcsolatban egyöntetű a vélemény, hogy végzettséghez, szakképesítéshez, erkölcsi bizonyítványhoz kötve szigorítani kell a szakmai és emberi követelményeket. Emellett meg kell szabni a minimális tárgyi és pénzügyi feltételeket (például tőkekövetelmény és/vagy felelősségbiztosítás), és előírni a folyamatos továbbképzést.
Senkinek nem érdeke, hogy hozzá nem értők adjanak tanácsot milliós döntésekkel kapcsolatban – véli Bánfalvi László. Nem látom annak akadályát, hogy hasonlóan más szakmákhoz, az ügynöki munkát is regisztrációhoz kössék, és ezáltal egy mindenki számára hozzáférhető, publikus adatbázisból bárki ellenőrizhetné, hogy bejegyzett tanácsadóval, vagy „álközvetítővel" van dolga – mondta.
A szabályozás esetében sarkalatos pont, hogy az ne hozza versenyhátrányba a már eddig is minőségi szolgáltatásokat nyújtó, jól képzett tanácsadókkal dolgozó ügynöki hálózatokat. Megfelelő színvonalat csak megfelelő jövedelmezőséggel lehet biztosítani, így egy minden oldalról át nem gondolt döntéssel éppen a professzionális közvetítőket hoznák nehéz helyzetbe, figyelmeztetnek az Otthon Centrum Hitel Center szakértői.
A folyamatos továbbképzés elengedhetetlen ezen a piacon. Nem lehet úgy hitelt közvetíteni, hogy valaki nem követi a banki, valamint jogszabályi változásokat. Erre viszont jelenleg csak a megfelelő technikai és személyi háttérrel rendelkező közvetítők képesek, akik saját képzési rendszert üzemeltetnek, s erre komoly összegeket áldoztak korábban is. Nem elég az a pár órás gyorstanfolyam, ami alapján valaki közvetítővé válhat egy banknál. El kellene azt kerülni, hogy a bankfióki és ügynöki hálózati hitelezési munka közé éles vonalat húzva, csak ez alapján olyan szabályozás születne, ami az utóbbit hátrányba hozná – tette hozzá Bánfalvi László.