Kutatásuk azt mutatja, a jelenlegi lakáspiaci tendenciák most egyaránt kedveznek a bérbeadásból és a megvásárolt otthon jövőbeli áremelkedéséből hasznot remélő befektetőknek. Még akkor is, ha a lakásvásárlásnál, illetve a bérbeadásnál több költséggel kell kalkulálni. A vásárláshoz ügyvédi díjak, illetékfizetés kapcsolódik, a bérbeadásnál adófizetési kötelezettség, valamint karbantartási és felújítási munkák merülnek fel.

A 2013-as mélypont után 2014-ben emelkedésnek indultak az árak, főleg a befektetők által keresett, könnyen kiadható lakások szegmensében – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Hozzátette: Bár most már nem a mélyponton tudnak beszállni a befektetők a lakáspiacra, az árak emelkedése stabilnak ígérkezik a következő években, tehát még nem maradtak le semmiről a most vásárlók sem.

A vásárlással és bérbeadással járó minden költséget, valamint az adózást figyelembe véve, a használt téglalakások esetén a fővárosban hat-hét, a legpezsgőbb bérleti piaccal rendelkező vidéki városokban akár nyolc százalékot meghaladó hozamokat is el lehet érni. Hasonlóak a lehetőségek panellakások esetén is – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.

A modellben átlagosan évente egy bérlő nélküli hónappal, valamint tízéves időtávon 19 százalékos reálár-emelkedéssel számoltak. A reálérték-emelkedés 2016 és 2019 között zajlik, évente egyre csökkenő ütemben, ezt követően csak a reálértékét tartja az ingatlan.

A Győr és Sopron esetében kimutatott magasabb hozamokat az magyarázza, hogy a két városban elérhető munkalehetőségek – autóipar, osztrák munkavállalás – miatt nagyon erős kereslet mutatkozik kiadó lakások iránt, ami jelentős nyomást helyez a bérleti díjakra. Magasabb bérleti díjak mellett magasabb hozamokat érhetnek el a befektetők.

Kimagasló hozamot Budapesten is el lehet érni. Egy V. kerületi, a Parlament környékén lévő, jó állapotú háromszobás lakásnál 9,6 százalékos hozam sem kizárt. Annak ellenére nem, hogy a vételár már meghaladja az 500 ezer forintos négyzetméterárat. A kiemelkedő bérleti díjat a nagyon jó elhelyezkedés és a lakás kiváló állapota szavatolja. A fővárosra jellemző hozamok azonban jellemzően hat-hét százalék körül alakulnak.

A bérbeadási kockázattal, vagyis azzal, hogy bizonyos ideig bérlő nélkül, üresen áll az ingatlan, mindenképpen számolniuk kell a befektetőknek. A jelenlegi bérleti piacon a belvárosi lokáció esetén kisebb problémát jelent a bérbeadás, de tízéves időtávon az évi átlagos 11 havi bérbeadottság reális kockázatnak tűnik. Fontos tudni, hogy ezek a hozamszintek csak a központi elhelyezkedésű, jó közlekedésű, jó beosztású, könnyen kiadható lakásoknál elérhetőek.

A legkisebb bérbeadási kockázattal a fővárosban, illetve a jelentős munkaerő-kereslettel rendelkező vidéki városokban kell számolni. A modellben Tatabánya esetében már magasabb kockázattal, évente átlagosan két üres hónappal számolt az Otthon Centrum. A hozam évente egy hónapnyi kieső bérletidíj-bevételre kevésbé érzékeny, hosszabb bérlő nélküli időszakok könnyen keresztülhúzhatják a befektetési stratégiát.

Egy XIII. kerületi, újlipótvárosi használt téglalakásnál 6,47 százalékos hozam érhető el, ha minden évben 11 hónapig bérlő lakja. Ugyanennél a lakásnál azonban egy százalékponttal alacsonyabb, 5,76 százalék a hozam, ha csak az év kilenc hónapjában van bérbe adva.

A hozamszámítás másik kulcskérdése, hogy az ingatlan értéke hogyan alakul tízéves időtávon. Az árak alakulását nagy biztonsággal ennyire előre jelezni nem lehet, a jelenlegi tendenciák viszont azt mutatják, hogy a következő három-négy évben emelkedni fognak. A modellben így az első négy évben reálérték-növekedést, ezt követően csak az infláció mértékét követő áremelkedést valószínűsítettek a szakértők.