A világ bortérképén Magyarország nincs fenn – jellemezte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sajtótájékoztatóján a magyar borászat jelenlegi helyzetét Kiss Eliza, a borászat megújulásáért felelős miniszteri biztos. Nézete szerint a kiváló magyar boroknak egységes arculattal kellene megjelenni főként a hazai és csak másodsorban a külföldi piacokon, ahol jelenleg néhány emblematikus borász képviseli az országot.

Amint Tornai Tamás a HNT elnöke beszámolt róla, az új hegyközségi szabályok szerint megalakult tanács, s annak elnöksége nyárig igyekszik olyan vertikális szabályozási és ellenőrzési rendszert kialakítani, amely egyszerre szolgálja a szőlőtermelők, borászok és a fogyasztók érdekeik. Kiss Eliza a sajtóbeszélgetésen elmondta azt is, hogy a kormányzat támogatja az elképzeléseket, hiszen ezzel is magyar vidék felemelkedését segítik. Hangsúlyozta, hogy a bizonytalan mennyiségű export támogatása helyett, inkább a borturizmus erősítését kellene növelni, ezzel, elérhető lenne, hogy a külföldiek Magyarországon, a borvidékeken fogyasszák a magyar nedűket.

A HNT részéről kifejtették: a legutóbbi szüret során 3,861 millió tonna szőlőt dolgoztak fel, méghozzá a korábbi éveknél lényegesen magasabb, hektáronkénti 6,9 tonnás átlaggal. Átlag feletti termés volt: a Balatonboglári-, Etyeki-Budai-, Mátrai-,Tolnai-, Kunsági borvidékeken. A legalacsonyabb termésátlaggal, 3,5 tonnával a Móri- és a 3,7 tonnával a Csongrádi borvidéken szüreteltek.

A leszüretelt szőlőből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült, amelynek közel 66 százaléka fehér-, 5,7 százaléka rosé és 28,5 százaléka pedig vörösbor. Minőségüket tekintve közel 56 százalék oltalom alatt álló eredetű megjelölésű (OEM), több mint 20 százaléka oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor (OFJ), míg 23,6 százaléka földrajzi jelzés nélküli bor (FN).

Ahogy fogalmaztak, ez csak részben fedezi a hazai szükségleteket. A hegybírói jelentések alapján 2013-ban további feldolgozás céljából az import bor (nem palackos import és nem közvetlen palackozásra behozott bor) többsége Olaszország (515 ezer hektoliter) érkezett. A többi exportáló ország közül különleges területnek mondható Macedónia, Szerbia, Oroszország, Koszovó is.

Magyarországon jelenleg 63 830 hektár, úgymond aktív szőlőterületet tartanak nyilván, ezzel a világ boptermelő országai között Magyarország a 16. helyen áll. Az elmúlt három évben a szőlőterület 13,87 százalékán, 8858 hektáron telepítettek új szőlőt. A szerkezetátalakítás során 80 százalékban (7137 hektár) fehérszőlőt, míg közel 20 százalékban (1721 hektár) kékszőlőt használtak a termelők. Az összes telepítés több mint 58 százaléka a Kunsági borvidéken történt.

2010-2013 között az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) terhére 105,359 millió eurót kaptak az ágazat szereplői, szerkezet átalakítás, szőlészeti, borászati beruházások, melléktermék lepárlás, szeszlepárlás és mustjavítás. A szerkezet átalakításra, ahol az elmúlt 4 év során 88,857 millió eurós, míg beruházások jogcímen 9,421 millió euró került a termelőkhöz.