A G20-ak jövő heti pittsburghi eszmecseréje előtt az unió svéd elnöksége a kisebb, s az amerikai tanácskozásra küldöttséget nem menesztő tagállamok megnyugtatására informális csúcstalálkozót hívott össze csütörtök estére, hogy az állam- és kormányfők kötetlen vacsora keretében egyeztessék az álláspontokat. Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett anyaga, illetve a kiszivárgott közös nyilatkozat szövege, s az utóbbi napok-hetek egyeztetései nyomán néhány téma maradt az asztalon.

Az első, s talán legfontosabb, hogy az EU globálisan is egyetértésre szeretne jutni atekintetben, hogyan és mikor lehet visszavonni a jegybanki és állami pénzeket a gazdaságból, a talán megindult fellendülés sérelme nélkül. Közös az európai vélemény: a költekezésből vissza kell vonulni, de nem most, de a tagállamoknak ezt majd egyeztetve, összehangoltan kell végrehajtaniuk. Bajnai Gordon kormányfő Brüsszelben azt mondta, hogy az élénkülés törékeny, ezért fenn kell még tartani az aktív állami válságkezelést.

A másik, s ennél népszerűbb téma a banki vezetők jövedelmének korlátozása. A terítéken lévő német-francia-brit javaslat a banki teljesítményhez kötné a jutalmazás mértékét, ám az amerikai felfogás szerint nincs értelme a felső korlátnak. A banki napirend szakmai pontja a tőkehelyzet erősítésére vonatkozó ötletcsomag lesz. Bajnai megjegyezte: Magyarország ezzel egyetért, de ezt sem kéne elsietni, nehogy az amúgy is akadozó hitelezés elé további akadályokat gördítsenek.

A francia bankszövetség elnöke közbevetőleg úgy nyilatkozott: a tőkekövetelményeket csak akkor szabad szigorítani, ha az eszközértékelési és számviteli szabályokat is nemzetközi szinten harmonizálják, máskülönben Európa veszít vonzerejéből és versenyképességéből. Támogatta viszont Bajnai az európai felügyelet erősítésére tett brüsszeli indítványokat, amelyek alapján José Manuel Barroso bizottsági elnök a huszonhetek nevében további együttműködésre szólítja fel a húszak csoportjának tagjait, hogy a Nemzetközi Valutaalap tapasztalataira hagyatkozva végezzék a globális kockázatkezelést.

A decemberi koppenhágai klímakonferencia előtt az EU elvileg felajánlotta, hogy a fejlődő országok érdekeltségét növelendő 2020-ig évi 2-15 milliárd eurót ad támogatásként a globális megegyezés előmozdítására, ám ennek finanszírozására még nincs kialakult uniós álláspont, egyesek a károsanyag-kibocsátás mértéke, mások a GDP alapján írnák elő a hozzájárulást. Mint Bajnai hangsúlyozta, a mértéktartás híve, s a két elképzelés ötvözését szorgalmazza. A vacsora persze nem adhatott időt e fontos témakör tisztázására.
K