Válságban is bízni lehet a sörben
A sörgyártó vállalatokat sem kerülte el a globális hitelválság hatása, ám számukra azért akadnak igencsak kedvező fejlemények. A befektetők az ágazat jó pénzügyi kondíciókkel rendelkező céget "megtalálták" olyannyira, hogy sok cég esetében az elmúlt hónapokban megduplázódtak az árfolyamok. Az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzése szerint a söripari cégek szárnyalását a kijózanodás, és az elmúlt évek konszolidációjának folytatódása követheti. A magyar sörpiac - bár közvetlenül nincs megmérettetve a tőzsdéken -, az anyavállalatok révén hozzájárul a nagy tőzsdei cégek eredményéhez. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon kevesebb korsóba kevesebb sör kerül: nem csak az eladott mennyiség, a fogyasztók száma is csökkent.
A befektetési szolgáltató elemzéséből kiderül, hogy a szektorban rendkívül erős volt a konszolidáció. A piac mára meglehetősen telítetté vált, ami azt jelenti, hogy társaságtól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül egy-egy újabb márka piacra dobása általában már csupán marginális hozzáadott értékkel bír az összesített árbevétel tekintetében. Az Equilor megítélése szerint a sörpiac szereplőinek egyetlen komoly lehetősége a növekedésre és a piacszerzésre, ha más hasonló profilú cégekkel fuzionálnak, vagy megvásárolják azokat.
A 2000-es évek második felében számos példa volt látható a sörgyártók között lezajló konszolidációra, amelyek alapjaiban rajzolták át a szektor térképét. A legnagyobb volumenű tranzakcióra tavaly jött össze, amikor a belgiumi székhelyű InBev rekordösszegért - 52 milliárd dollárért - megvásárolta az amerikai piac egyik vezető cégét, az Anheuser-Busch-t. A sörgyártói piacon lejátszódó konszolidációs folyamatoknak a résztvevői többszörös előnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben: amellett, hogy az új vállalat piaci részesedése jelentősen megugrik a fúziók, felvásárlások révén, az új, egyesült cégek jelentős megtakarításokat képesek elérni a szinergiahatásra építve. Ha mindez azzal párosul, hogy a cég anyagi háttere stabil marad, akkor igencsak kedvező befektetési célponttá válhat.
Így aligha meglepő, hogy a tőzsdék utóbbi hónapokban tapasztalt nagy emelkedéséből a vezető sörgyártók is jócskán kivették a részüket. Ez nem is csoda, hiszen az októberi pánik hatására ezt a szektort sem kímélték az eladók, így az alacsony árazás hatására hamar a befektetők érdeklődésének középpontjába kerültek a szektor részvényei. Az éves mélypontokról elrugaszkodó részvények közül az AB Inbev és a Carlsberg teljesített a legjobban, ugyanis árfolyamuk 178, illetve 151 százalékkal emelkedett közel fél év alatt. Az emelkedők között visszafogottabban teljesítettek a Heineken papírjai a maguk 42 százalékos drágulásával, míg a piaci hangulat az ausztrál Foster's Group részvényein szinte nem is éreztette hatását.
Az elemzés rávilágít az alapvető iparági tendenciákban a következő években sem következik be változás, azaz továbbra is a konszolidáció uralja majd a sörgyártói piacot. A még mindig forráshiányos időszak azonban természetesen megnehezíti a hitelből történő felvásárlások, fúziók folytatását. Az elemzők szerint két szempont alapján érdemes szétnézni a cégek között aszerint, hogy melyek árfolyamában rejlik felértékelődési potenciál.
Az egyik tényezőt a már többször hivatkozott konszolidációs hullám igazolja. A célponttá váló vállalatok esetében ugyanis a befektetők szinte mindig hajlandóak akár prémiumot is fizetni, ha biztossá válik a cég bekebelezése. Itt olyan társaságok jöhetnek szóba, amelyek egy jelentős potenciállal kecsegtető piacon működnek, viszonylag alacsony adóssággal és magas piaci részesedéssel. A másik szempont az adósságszint, illetve annak esetleges leépítése. Azok a cégek, amelyek a 2009-es évben sikeresen képesek eszközeladások útján finanszírozni és csökkenteni adósságállományukat, jelentős kamatterhektől tudnak megszabadulni.
Ezen szempontok alapján potenciális felvásárlási célpontként jöhet szóba az ausztrál Foster's Group, mivel a társaságnak jelenleg egyetlen nagyobb részvényese sincs. A cég jelentős piaci pozíciót harcolt ki magának az ausztrál sörpiacon, amely egyébként komoly növekedési lehetőséget is tartogat. A Foster's fundamentális oldalról is ígéretesnek tűnik. A Thomson Reuters által gyűjtött elemzői konszenzusok alapján úgy tűnik, hogy a vállalat a gyengébb 2008-as és 2009-es üzleti évet követően visszatér a tartós és folyamatosan növekvő nyereségesség útjára.
Az ausztrál cég részvényei mellett egy másik potenciális befektetési lehetőség lehet a dán Carlsberg. A dán vállalat részvényei az utóbbi időszak szép teljesítménye ellenére továbbra is növekedési lehetőséget rejtenek magukban. A társaság, bár nem immunis a recesszióra, az elmúlt időszakban kielégítő eredményekről adott számot. A Carlsberg jövőbeli növekedési kilátásait támogatja, hogy a cég jelentős piaci részesedéshez jutott 2008-ban - a válságot nem tekintve - az igen dinamikusan fejlődő orosz piacon. Az elkövetkező években így a vállalat stabilan 17 százalék körüli eredménynövekedést érhet el.
Miközben a nemzetközi sörgyártói piacon élesedik a verseny és fokozódik a konszolidációs nyomás, a magyar piacon is hasonlóan nehéz iparági környezettel kell szembenéznie a gyártóknak. Ráadásul azzal is szembe kell nézniük, hogy fokozatosan csökken a sörfogyasztás, ami komoly fejtörést okoz a hazai piacon jelen lévő szereplőknek.
A magyar sörpiac 90 százalékát három nemzetközi nagyvállalat tulajdonában lévő cég uralja: a Borsodi Sörgyár Zrt., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Zrt. A triumvirátus mellett érdemes megemlíteni a Pécsi Sörfőzdét, amely mára az egyetlen magyar tulajdonban maradt gyártó. A hazai söripar fontosságát mutatja, hogy a 150 milliárd forintos éves árbevételével a húsipar mögött a második legfontosabb élelmiszeripari ágazat az országban. A sörgyártói piac szempontjából érdekes lehet, hogy a nemzetközileg is piacvezető Anheuser-Busch InBev egy csomagban értékesíteni kívánja a kelet-közép európai érdekeltségeit, amely magában foglalja a Borsodi Sörgyárat is.
A GfK Hungária által nemrég közzétett kutatás szerint a hazai sörfogyasztás 2008 eleje óta csökken, és a trend nem tört meg idén az első negyedévben sem. Az idei első négy hónapban tíz százalékos volt a megvásárolt sör mennyiségének visszaesése az előző év azonos időszakához képest, ráadásul a sörgyártók és forgalmazók szempontjából még kedvezőtlenebb, hogy a fogyasztott mennyiség mellett a vevők száma is visszaszorult, azaz kevesebb korsóba kevesebb sör került. Érdekes ugyanakkor, hogy a visszaesés mértéke kisebb volt a szuperprémium kategóriában, mint az alacsony árkategóriájú termékek esetében. Sőt, a prémium kategóriában év/év alapon még nőtt is az értékesítés 2008-ban. Ez - a sörforgalmazók véleménye szerint - azért lehetséges, mert a fiatal, jellemzően jobban kereső felnőttek sokkal inkább ragaszkodnak a "multi-márkákhoz", azaz preferenciájuk a válság hatására sem változott.
