A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, a dinamikusan bővülő kínálat és a növekvő energiaköltségek miatt válsághelyzet alakult ki a szállodaiparban, ezért a Magyar Szállodaszövetség úgy véli, kulcsfontosságú, hogy a működési körülmények ne romoljanak. Szorgalmazzák továbbá, hogy a szállodákat ne terheljék tovább magasabb elvonásokkal, s ne emelkedjen a jelenlegi - az Európai Unióban egyébként is kiemelkedően magas - húsz százalékos áfa.

A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly november 30-án 44618 szállodai szoba működött az országban - négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az utóbbi évben különösen dinamikus volt a wellness szállodák kapacitásának bővülése, a férőhelyek száma kétezerrel nőtt. A szövetség szerint azonban ezzel nem tartott lépést a kereslet fejlődése. Ezt mutatja, hogy a vendégéjszakák száma novemberben 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, éves szinten pedig nem változott. A szobafoglaltsága országos átlagban novemberben csupán 43 százalék volt, 4,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A január-novemberi időszakban ugyanez a mutató 49,8 százalékon állt, ami egy százalékponttal alacsonyabb a 2007-esnél. Az érdekvédelmi szervezet szerint a visszaesés az 5 és a 4 csillagos szállodáknál volt a legjelentősebb.

Az átlag szobaár 2008. január-novemberben bruttó 14941 forint volt, ami csupán 0,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az egy kiadható szobára jutó árbevétel 7435 forint volt. Ez 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint 2007-ben. A szövetség szerint jól látható, hogy a kínálat bővülése és a kereslet stagnálása miatt nőtt a verseny. Emiatt a szállodák áraikat, bevételeiket nem tudták a kívánt mértékben emelni, fajlagos mutatóik romlottak, illetve alig nőttek.

Az árbevételek kedvezőtlen alakulása mellett az infláció január-novemberben 6,3 százalék volt, így a költségek emelkedése messze túllépte a forgalom növekedését. Egyes kiadások - például az energiaköltségek harminc százalék feletti - növekedése drasztikusan meghaladta az infláció mértékét. A szállodák energiaköltségei az elmúlt 3-4 évben megduplázódtak, emiatt a jövedelmezőség évek óta tartó romlása 2008-ban folytatódott.

Ilyen körülmények mellett a szállodák - akár a minőség romlását is okozó - költségtakarékosságra kényszerülnek, ami az egész magyar turizmus versenyképességét gyengíti. A szövetség szerint a nemzetközi pénzügyi és gazdasági recesszió negatív hatásainak egyik legjobban kitett ágazat a turizmus. Az adatok szerint 2008 augusztusában jelentkeztek először a visszaesés jelei, s ősz-tél folyamán ezek egyre erősödtek az egész világon, így Magyarországon is. A novemberihez képest a decemberi rendelkezésre álló adatok további visszaesést mutatnak, és - az előrejelzések szerint - különösen kritikus helyzet vár a magyarországi szállodákra 2009 első felében.

A közlemény szerint a turizmus minden területén csökken a kereslet. Várhatóan a legnagyobb visszaesés az üzleti szegmensben következik be a hazai és multinacionális vállalatok költségtakarékossági intézkedései miatt. Ez különösen érzékenyen érinti a budapesti szállodákat. Az általános bizonytalanság, a rossz közhangulat, a megszűnő munkahelyek számának növekedése pedig csökkenteni fogja a beutazó és hazai szabadidő turizmust.