A kormány hétfő óta tárgyal a szakszervezetekkel a válságellenes  intézkedésekről, az új adóról az információk szakszervezeti  forrásból ismeretesek. A múlt hét végén Horvátországban már  elfogadták a költségvetés második megkurtítását is. Ezen kívül a kormány javasolja az áfa egy százalékpontos emelését 23 százalékra. Ebből 5 milliárd kunát (200 milliárd forint) remélnek.

Horvát közgazdászok ugyanakkor inkább a kuna exportösztönző  leértékelését, a jegybank cégeket segítő értékpapír-vásárlásait és  mindenekelőtt az idegenforgalmat érintő nemzeti gazdasági stratégia  kidolgozását tartanák szükségesnek a válságkezeléshez.

A horvát gazdaság teljesítménye kilenc éve óta nem tapasztalt  mértékben, 6,7 százalékkal csökkent az idei első negyedévben.  Visszaesett a legnagyobb ágazat, az idegenforgalom is. Az év első öt  hónapjában 9 százalékkal csökkent a turisták száma a tavalyihoz  képest. A munkanélküliség júniusban már az egymást követő ötödik  hónapban növekedett. A 4,5 millió lakosú országban 247 ezer fölé  emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, ez 11,2 százalékkal  több, mint egy évvel korábban.

Elemzők szerint Horvátország akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF)  segítségére szorulhat. Ivan Suker pénzügyminiszter azonban úgy véli, az IMF nélkül is úrrá lesznek a nehézségeken. A nemzetközi pénzügyi  szervezet a közkiadások visszafogásához köti a segítséget, "mi viszont magunktól is végre tudjuk hajtani ezeket a fájdalmas  intézkedéseket", mondta Suker.

E hónap elején újabb kiadáscsökkentő programot terjesztett elő a  horvát kormány, és rontott a gazdasági teljesítmény idei  előrejelzésén. Jadranka Kosor miniszterelnök akkor közölte: a hazai  össztermék (GDP) a korábban valószínűsített 2 százalék helyett  várhatóan 4,5 százalékkal csökken idén, a költségvetésben pedig át  kell csoportosítani 2,2 milliárd kunát, és további 780 millió  kunával csökkenteni szükséges a kiadásokat.