Az uniós versenyszabályozás szemszögéből nézve nincs különbség nagy és kisvállalkozás között - mondta el Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által szervezett szakmai konferencián. A versenyügyi biztosasszony szerint az egyes cégeket, ágazatokat vagy országokat kivételezni óhajtó gazdaságpolitika veszteségeit az adófizetőknek kell megfizetni, míg a nagyobb verseny nagyobb fogyasztói jóléthez vezet. Neelie Kroes példaként említette: a bizottság által a legutolsó ciklusban feltárt kartell ügyek nyomán 2010-ig 20,5 milliárd eurós többletköltséget kellett volna fizetnie az uniós fogyasztóknak.

Neelie Kroes szerint a versenypolitika célja - a fogyasztói jólét növelése mellett - az egységes európai piac megteremtése, ami példa nélkül álló a történelemben: mintegy ötszázmillió fogyasztót tömörítő, egységes gazdasági övezet jöhet létre. A versenyügyi biztos elismerően szólt a GVH munkájáról, ezen belül kiemelte az unióval nemrégiben közösen lefolytatott, a bankkártyahasználat után járó bankközi jutalékról szóló kartellügyet. (Az ügyben tavaly év végén marasztalta el az unió a MasterCard-ot, majd ezt követően a GVH is lépett: a nálunk is versenykorlátozó megállapodást tető alá hozó társaságra, illetve nyolc résztvevő bankra mintegy 2 milliárd forintnyi büntetést szabott ki a hatóság.)

Nagy Zoltán, a GVH elnöke arról beszélt, hogy a válság közepette felerősödtek azok a vélekedések, miszerint a válság egyik oka a "túlzott versenyben" keresendő. Nagy Zoltán leszögezte: álláspontjuk szerint a verseny, illetve a hatékony versenyszabályozás nem a probléma, hanem a megoldást jelenti. A versenyhatóságoknak úgy kell működniük, hogy döntéseik összhangban legyenek a piac működésével. Az unióban az egységes, belső piac és a verseny számottevő előnyöket hozott: az utóbbi néhány évben a hatékony versenypolitika 1-2,5 százalékkal csökkentette a fogyasztói árakat, illetve 2,2 százalékkal növelte a GDP-t 1992 és 2006 között.

"Nem lehet egy kézzel tapsolni" - mondta el Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter előadásában. A kormány a gazdasági élet résztvevőivel közösen határozza meg, hogy az olyan kiemelt ágazatokban, mint a gyógyszeripar, autóipar, vagy az infokommunikáció milyen ágazati stratégiára van szükség – tette hozzá. A miniszter szerint a piaci szereplőknek a változási készsége a továbbiakban is rendkívül fontos lesz: a hazai GDP nagy részét olyan kis és középvállalkozások adják, amelyek nincsen még felvértezve azzal a tudással, ami az egységes európai piacon való helytálláshoz szükséges.

A konferencián felszólalt Hernádi Zsolt is. A Mol elnök-vezérigazgatója szerint az olajtermékek terén a jelenlegi versenyjogi rezsim jól működik, ám ugyanez nem mondható el Kelet-Közép Európában a gáz üzletágról, ami nem versenyző piac. Hernádi Zsolt bírálta azt az uniós versenyjogi szemléletet is, amely a piackonform magatartást kizárólag az unió belső határain belül tevékenykedő vállalkozásoktól várja el, ám nem próbálja kikényszeríteni a zömében az unión kívüli, kínálati oldalon lévő piaci szereplőkkel szemben. Jelenleg a szénhidrogénforrások birtokában lévő országok elutasítják a versenypiac legitimációját, a piaci döntések felülről lefelé, állami-politikai kezdeményezésre történnek, ahogy az árak egymás közötti egyeztetését sem tekintik kartellnek- mondta Hernádi Zsolt.