Túl a válságon: most már az adóssághegyeket kellene megmászni
A piaci indexek alapján az látszik, hogy szinte minden eszköz esetében visszakerültünk a válság előtti szintre, mintha visszatértek volna a békeidők, illetve tavaly nyár vége óta szinte folyamatosan jöttek a jó hírek a piacokra. A legfontosabb fejlemény az volt, hogy nem omlott össze az eurózóna – mondta Fórián Szabó Gergely, Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója mai sajtóbeszélgetésen.
Az alapkezelő nagyon komolyan aggódik a kínai gazdasággal kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy a kontinensnyi ország jól menedzseli a fiskális és a monetáris kérdéseket. A kínai gazdaságot sikerült fenntartható pályára helyezni. Most már általános a piacon az a vélemény, hogy a gazdasági növekedés középtávú mértéke 6-8 százalék, míg hosszú távon 6-7 között stabilizálódhat.
Mindezek alapján úgy tűnik, megindult a kilábalás – vélik a Pioneernél. Az ugyancsak jó hír, hogy a fejlett országok jegybankjai által okozott pénznyomtatás nem okozott inflációt. A pénznek a forgási sebessége számottevően lecsökkent, ez is ahhoz járult hozzá, hogy az infláció nem szabadult el. A mutatók szerint a jegybankok is jól vizsgáztak, többi között a mérlegfőösszegeiket jelentősen megemelték. Fórián Szabó Gergely szerint az válság kezelésében a számos kritika ellenére jól vizsgáztak a jegybankok, s ez nemcsak az angolszász országokra, hanem az Európai Központi Bankra is igaz.
Mindezek hatására az euróövezet perifériáján jelentős javulás tapasztalható. Az állampapírpiacokon jelentősen csökkentek a hozamok a 2012. év elejei csúcsokról, és mostanra a portugál, az olasz vagy a spanyol 10 éves államkötvények hozama is elfogadható szintre került.
Mindezzel párhuzamosan sikerült megállítani a betétek kiáramlását a periféria államaiból, sőt az elemző szerint a trend mára megfordult, a tőke már visszafelé is áramlik a régióba.
Ugyanakkor az Európai Közösség legnagyobb gazdaságának, Németországnak tavaly nyár óta nem voltak fényes gazdasági mutatói, ám a bizalmi indexek ma már a német gazdaságban is kedvező változásokat mutatnak, ami Magyarország számára roppant fontos változás jelenthet.
Azonban ezzel együtt sem annyira rózsás a kép: a fejlett országokban a GDP-arányos adósságráták roppant magas szintre kúsztak, ezzel szemben a fejlődő országokban ezek a mutatók összességében csökkennek.
Az is igaz, hogy az Egyesült Államokban nagy költségvetési kiigazítást kellene végrehajtani ahhoz, hogy az államadósság szintje belátható időn belül konszolidálódjon. A kocka azonban fordulhat. Európában enyhíthetnek a megszorításokon, míg Amerikában előbb-utóbb ezeket meg kell tenni, a végtelenségig nem nyomhatják a gázpedált – mondta az elemző. Ez pedig egy évekig tartó folyamat lesz.
Ebben a helyzetben az a különösen érdekes, hogy mit csinálnak a befektetők. A globális adatok szerint egészen a közelmúltig a kötvényalapok voltak a kedvencek, az utóbbi hetekben viszont a részvények felé kezdenek fordulni a piaci szereplők.
Az a kérdés, hogy a jelenlegi szintek mellett van-e fantázia a részvénypiacokban, hiszen a válság előtti csúcsokat döntögetik a mutatók – jegyezte meg az elemző. Az látszik, hogy nem mondhatóak a részvények túlárazottnak, az árfolyamok lépést tartanak a cégek profitmutatóival, azokkal együtt mozognak. Így ha valamit kellene most keresni, amiben nagy fantázia lehet, azt a részvények terén lehetne megtenni – jegyezte meg Fórián Szabó Gergely.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a fejlődő piacokra az utóbbi időszakban hatalmas tőke irányult. Az UBS adatai szerint ezekben az államokban a külföldi befektetők súlya hat év alatt 14 százalékről 28 százalékra emelkedett; Magyarország esetében ez az index 44 százalék.
A hazai piacról az elmondható, hogy mi vagyunk leginkább kitéve a nemzetközi folyamatoknak. Az egészre rányomja az a bélyegét, hogy a gazdaságpolitika eléggé kiszámíthatatlan. Ugyanakkor nincs kereslet által fűtött infláció, csökken a külső adósság.
A jegybankelnök pozíciójának és leginkább mozgásterének kérdését a forint árfolyama határolja be. Nagyon gyenge árfolyamot nem tud megengedni a jegybank. Ma már az is látszik, hogy a kamatcsökkentési trend bejött a jegybanknak. Az elemző azzal nem számol, hogy a MNB irracionális magatartást mutatna az új elnök személyével, így egy józan magatartással akár 5 százalék alá is mehet majd az alapkamat.
Összességében a Pioneer Alapkezelőnél úgy vélik, hogy a válság akut szakaszán túl van a világgazdaság, az adóssághegyek leépítése viszont komoly nehézségeket okoz majd a következő évtizedekben a fejlett országokban.
A csökkenő trendekkel tartva Magyarországon is alacsony kamatszintekre kell berendezkedni, emiatt alighanem itthon is egyre többen mozdulnak majd el a magasabb kockázatvállalású termékek felé. Eddig bankbetéttel és állampapírral is lehetett reálhozamot elérni, ennek – úgy tűnik – vége.
Itthon azonban még az is kérdés, hogy lesz-e idén választási költségvetés, s kikerülünk-e a túzottdeficit-eljárás alól. Ha valamiféle populista politikával fejezné be a ciklusát a kormánypárt, az nem tenne jót a hazai megítélésnek és a helyzetnek sem.
