Válogathatnak az ajánlatok között a volt Malév-pilóták: portás, kertész
A Magyar Hírlap úgy tudja, a Malév dolgozóinak teljes követelése meghaladja a hatmilliárd forintot, ám ennek csak a töredékére van fedezet.
„Mindaddig folytatja a tárgyalásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a különböző szakmai befektetőkkel, amíg esély mutatkozik egy új, budapesti székhelyű légitársaság létrehozására” – írta válaszában Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, amelyet Bertha Szilvia jobbikos országgyűlési képviselő írásos kérdéseire adott.
Hozzátette: a szaktárca a nehézségek és hátráltató körülmények ellenére sem tartja esélytelennek egy új, budapesti székhelyű légitársaság létrehozását, ám az új vállalatnak a magyar állam legfeljebb kisebbségi tulajdonosa lehet. Így tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása mindenképpen elengedhetetlen egy új légitársaság létrehozásához és működtetéséhez.
A képviselő szintén a Malévvel kapcsolatos kérdésére Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt. A két miniszter arra hívja fel a figyelmet, hogy uniós szabályok szerint nem lehet jogfolytonosság a Malév Zrt. és az új társaság között, a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos.
Az ötoldalas dokumentum kitér arra, hogy a kormányváltást követően a szaktárca felvette a kapcsolatot a lehetséges szakmai befektetőkkel, többek között török, közép-európai, nyugat-európai, orosz és kínai partnerekkel egyeztetett. Ám nem sikerült a megegyezés. Ezt elsősorban a társaság megörökölt adósságállománya és az lehetetlenítette el – írta Németh Lászlóné –, hogy az orosz társtulajdonos a visszaállamosítás során vétójogot szerzett.
A miniszter a Malév repülési jogairól azt írta: Magyarország jelenleg 31 ország – leginkább Izrael, Oroszország, Ukrajna, Törökország, afrikai, ázsiai, közép- és dél-amerikai államok – irányába rendelkezik kihasználatlan korlátozott repülési jogokkal. Ezek kiosztását európai uniós és magyar kormányrendelet is szabályozza, amely nyilvános eljárást ír elő. A légi közlekedési hatóság első körben az izraeli, moldovai, tunéziai és vietnami repülési jogokat hirdette meg. A továbbiakra a következő hónapokban kerül sor. A Malév felszámolása kapcsán kiemelte, a légitársaság dolgozóinak teljes követelése meghaladja a hatmilliárd forintot. Ugyanakkor a cég dolgozóinak maradéktalan kifizetése – még a Bérgarancia-alap bevonása ellenére – sem teljesül.
Németh Lászlóné jelezte, a kormány mindent megtesz – a jogszabályok adta lehetőségeken belül –, hogy a dolgozók újból munkához jussanak.
A lap úgy tudja, valóban számos pilótának ajánlottak a Munkaügyi Hivatal munkatársai állást. A pilóták válogathattak szállodaportási, recepciós- és kertész-állásajánlatok között.
Egy másik kérdésre, amely a Malév iránt korábban érdeklődő kínai vevőjelölt visszalépését firtatta, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta, mivel az üzlet létrejötte érdekében támasztott feltételek elfogadása Magyarország számára nem lett volna előnyös, a tervezett együttműködés meghiúsult.
Hozzáteszi: a Nemzetgazdasági Minisztérium mint a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mint a közlekedés ágazatért felelős tárca nyitott a tárgyalásokra kínai és más szakmai befektetőkkel.
Matolcsy György végezetül leszögezi, az új légitársaság felállításához elsősorban egy az EU számára is elfogadható üzleti és flottatervre, útvonalhálózat kidolgozására van szükség. Továbbá a regionális és nemzeti igényeknek is meg kell felelni.
