Nemcsak trükkjeiket ismertetik a bankok, de megnevezik az ebben részt vevő bankárokat, közvetítőket, továbbá közlik az USA-ból kimentett összegeket. A pénzintézetek arra sarkallják ügyfeleiket, hogy még az amerikai adóhivatal (IRS) eljárása előtt fedjék fel magukat a hatóságnak.

A svájci bankok azért szánták rá magukat az együttműködésre, mert csak így úszhatják meg a washingtoni ügyészség eljárását. 2009-ben a legnagyobb svájci bank, a UBS Group már 780 millió dollárt fizetett ki, hogy elkerülje a vádemelést, ám időközben az amerikaiak célkeresztjébe került a Credite Suisse és 14 másik pénzintézet.

A „jó zsaru-rossz zsaru” taktikáját alkalmazó amerikaiak 2013-ban amnesztiaprogramot hirdettek: amennyiben egy bank önként felfedi az adóelkerülésben betöltött szerepét, úgy mentesül az ügyészségi eljárás alól, illetve a bankfelügyeleti bírság is jelentősen csökkenthető, ha a bank rábeszéli az ügyfeleit, hogy fedjék fel az adóhivatal előtt a svájci széfekben őrzött vagyonuk valós méretét.

Az adóelkerüléssel szemben folytatott amerikai kampány az adatok szerint nem volt eredménytelen: idáig 50 ezren vallottak az alpesi országban lévő számláikról, és összességében hétmilliárd dollár adót és büntetést fizettek be az eltitkolt jövedelmeik után. A bankok által nyújtott információkból kiderült: megszokott praktika volt, hogy a náluk elhelyezett összegeket a pénzintézet azonnal továbbutalta izraeli, hongkongi, szingapúri számlákra.

A mostani svájci amnesztiakampánnyal egy időben megindult a számlákon tárolt amerikai pénzek kimenekítése, amivel persze az illetékesek is tisztában vannak, így Svájc után várhatóan Szingapúr és Izrael bankszektorára nehezedik majd hasonló nyomás Washington részéről. Az izraeli Leumi bank nemrégiben a svájci pénzintézetekhez hasonlóan már 400 millió dollárt fizetett ki, hogy megússza a vádemelést az adóelkerülésben nyújtott segítség gyanújával.