Nem áll könnyű év előtt a magyar gazdaság – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) ma bemutatott, idei évre vonatkozó konjunktúrajelentéséből. A felmérést német kamarák 16 régiós országban több mint 1600 társaság bevonásával végezték el, s a magyar eredményeket ismertette most a szervezet. – Nincs remény markánsabb gazdasági növekedés elérésére az adatok alapján, s a regionális összevetésben átlagon alulinak bizonyulnak a gazdasági helyzetre vonatkozó vállalati vélemények – jelentette ki Sefer Stevan, a kamara elnöke.

Erre utal, hogy a válaszok alapján összeállított befektetői hangulatindex (BHI) továbbra is negatív tartományban áll. Fejlődést csupán azt jelent, hogy a tavalyi mínusz 11 százalék után idén mínusz 5 százalékon nőtt az érték – tette hozzá az előzőekhez Dirk Wölfer, az NMIKK kommunikációs osztályvezetője. (Itthon a válaszadók közel 50 százaléka német, további negyede magyar vállalat, míg a többi egyéb külföldi székhelyű társaság volt.) Mindez tükröződik a beruházás és a foglalkoztatási tervek visszafogottságában is. Előbbi kapcsán például Magyarország az utolsó, 16. helyen áll: a megkérdezetteknek csupán 24 százaléka készül arra, hogy tavalynál több befektetést hajtson végre. Csaknem 30 százalék azok aránya, akik csökkentik majd az erre fordított forrásaikat.

A foglalkoztatási elképzelések terén sem sokkal szebb a kép, ezen a listán a 15 helyet foglaljuk el. A válaszadóknak 20 százaléka növelné az alkalmazottak számát, míg 21 százalék leépítené azt.
Mindezen állítások mellett előrelépés, hogy ha kis mértékben is, de erősödött az elkötelezettség Magyarország mellett. A válaszadók 73 százaléka ma ismét Magyarországot választaná beruházási célpontnak. A gondot csak az jelenti, hogy ez az adat még mindig elmarad a 1998 és 2012 közötti 79 százalékos átlagtól.

Az, hogy az eredmények nem túl díszesek abban markáns szerepe van annak, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával a vállalatok ijesztően magas, 79 százaléka elégedetlen. Ezek közel kétharmada ráadásul „kifejezetten elégedetlen” a hazai folyamatokkal. A kutatás eredményeinek bemutatásán résztvevő Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint viszont már az is előrelépés, hogy az elmúlt évhez képest több területen, így előbbi kérdésben is mérséklődött a nagyon elégedetlenek aránya.

A gazdaságpolitika kiszámíthatósága mellett nem értékelték jól a vállalatok a jogbiztonságot, az adórendszert, a közigazgatást, a közbeszerzések átláthatóságát és a korrupciók szintjét sem. Ellenben a munkavállalók képzettségét, termelékenységét és motivációját is kedvezőnek tartották. Utóbbi pontokat emelte ki pozitívumként Cséfalvay Zoltán is. Hozzátette: az elmúlt években végrehajtott gazdaságpolitikai reformok eredményeként „egészséges növekedési pályára léptünk”. Abban nagy előnye van Magyarországnak a régió államaihoz képest, hogy a vállalkozások beszállítói képesség kiemelkedő és az infrastrukturális fejlettség is magas – mondta. Ezekre a kutatás is rávilágított. Mindezek ellenére a teljes régiós felmérés azon rangsorban, hogy mennyire vonzó az adott helyszín mint befektetési célpont, Magyarország csupán a tizedik helyre futott be.

Erről Dirk Wölfer kifejtette: hogy a régió legversenyképesebb államává váljon az ország, ahhoz még nagyon sok munkát kell elvégezni. Ebben ez az év egy kis előrelépés lehet.

A hazai gazdasági folyamatok kapcsán ugyanakkor éles kijelentést tett az NGM államtitkára felé a kamara elnöke. „Próbáljanak meg a fontosabb kérdésekben a vállalatok fejével gondolkodni. A társaságok 99,9 százaléka nem azért működik Magyarországon, hogy átverje az államot, hanem hogy működjön, eredményt érjen el, profitot termeljen. Éppen úgy, ahogy ezt más kapitalista országokban is teszik. Ha ezt korlátozzák az visszaveti a beruházási kedvet, csökkenti a foglalkoztatottságot az országban” – fogalmazott Sefer Stevan.