A kiváló befektetői környezet ellenére gyenge évük lesz a hazai tőkepiaci szereplőknek, a brókerbotrányok következményeit ugyanis sokáig fogja nyögni a 21 megmaradt cég. Egyikük, az Equilor vezetői szerint a szabályozói túllengés jelentősen megnehezíti helyzetüket. Szécsényi Bálint vezérigazgató keddi sajtótájékoztatóján borzasztóan rossz üzenetnek nevezte, ahogy az állam a hosszú távon magas kockázatot vállaló befektetőket „premizálja” – utalt a Quaestor kötvénytulajdonosainak 30 milliós értékhatárig történő, utólagos törvényalkotással megvalósuló kimentésére.

Az ehhez szükséges pénzt a tisztességesen dolgozó vállalkozásokkal fizettetik meg, a leosztás – a céges befizetések matematikája – még nem ismert. Szécsényi pozitív példaként a Csehországban 2003-ban kirobbant hasonló botrány kezelését elevenítette fel, az 1,4 milliárd koronás kárt ott is a piaci szereplőkkel fizettették meg, de 80-90 évre leosztva a terheket.

Mára megnyugodtak az ügyfelek Bócsi Krisztián / Népszabadság/archív

Ha az előírt összegek nem lesznek arányban a szereplők forgalmával és teherbíró képességükkel, akkor a kisebb cégek közül sokan el fognak gondolkodni a folytatásról. A külföldre költözés a kicsiknek megoldást nyújthat, de az Equilornál – noha a prágai és a varsói tőzsdén is kereskednek – ez nem járható út. Mint azt Gereben András elnök hangsúlyozta, ez egy magyar cég, döntően magyar tulajdonosokkal, negyedszázados kereskedői múlttal, s ez meg is határozza a jövőjüket, ahogy a tőzsdei forgalom 80 százalékát bonyolító hat nagy brókercég sem szedheti csak úgy a sátorfáját.

A botrány kitörését követő pár napban az Equilornál is volt tőkekivonás, a megijesztett ügyfelek főként nagybankokhoz vitték át a pénzüket. Azóta ez a folyamat megállt, rendeződött a helyzet. Szécsényi szerint most a becsületesen dolgozó brókercégeken csattan az ostor, a szabályozók szigorítása miatt az eddigi három helyett hat embernek kell ellátnia a belső ellenőrzést és a kockázatkezelést, dolgozóik tizede már ezzel kénytelen foglalkozni. Informatikai rendszerüket is az új követelményekhez kell majd igazítaniuk.

Mindez növeli a biztonságot, de látni kell, hogy a bedőlésekhez nem a túlzott piaci kockázatok vezettek, hanem gyarló emberi tényezők. Minden erőfeszítés hasztalan viszont, ha az emberek pénzügyi ismeretei, tudatossága nem javul, s nem lesznek végre tisztában a kockázat és a hozam közötti alapvető összefüggésekkel. Befektetni való pénz pedig egyre több van a hazai háztartásoknál, s ha valaki a 2–3,5 százalék közé beszorult hozamú állampapíroknál jobbat akar, annak ésszerű kockázatot kell vállalnia.

Igaz, az idén 0,1 százalékra várt infláció és a reálbérek emelkedése inkább a költekezésnek kedvez, mint a megtakarításoknak. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX az idén eddig kenterbe verte régiós társait, bár a 40 százalékos erősödés messze nem elegendő az utóbbi években összeszedett hátrány ledolgozásához. Kuti Ákos vezető elemző szerint a BUX már nagyjából kifutotta magát, egyedi tőzsdei döntésekkel viszont lehet némi extraprofitra szert tenni. A hazai vezető részvények közül a Molnál, az OTP-nél és a Richternél lehet meglovagolni egy-egy kedvező vállalati hírt.

A magyar államadósság-besorolás várt javítása, kiemelése a bóvli kategóriából még adhat némi pluszt a tőzsdének. Mivel a Fitch már előre jelezte, hogy a május 22-i felülvizsgálaton nem változtat a besoroláson, az értékelési menetrend alapján erre legközelebb novemberben kerülhet sor a nagy hitelminősítőknél. Akkorra viszont már megkezdődhet az amerikai kamatemelési ciklus, és az irányadó ráta nyolc év után kitörhet a 0-0,25 százalékos sávból, átrendezve a pénz- és tőkepiacok prioritásait. Ez, a mostani kamatemelési várakozások csillapodásával gyengülő dollárt a 270 forintos szintről visszaröpítheti a 300-as tartományba. Oda, ahol az euró is az év nagy részét tölti.