Választási rekordhiány
Alaposan kiköltekezett a kormány februárban: 408 milliárdos deficitet hozott össze a második hónapban. Ez lenne az elmúlt tíz év legnagyobb kiadása ebben az időszakban, ha a Fidesz-kormány nem költött volna ennél is többet 2011-ben (amikor az óriási kiadásokat elfedte a magánnyugdíjpénztárak államosításából származó bevétel).
A második hónap végére így –az egyébként sem alacsony januári hiánnyal együtt – 483 milliárdos deficit alakult ki a központi alrendszerben. Ez a teljes évre tervezett előirányzatnak majdnem a fele, egészen pontosan 49,1 százaléka.
A kormány azonban nem aggódik. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint megfelel a kormány várakozásának a hiány alakulása. Ezt a kijelentést azonban már jó ideje senki sem képes ellenőrizni a piacon: a kabinet ugyanis (a korábbi évek gyakorlatával szemben, amikor a hitelesség és az átláthatóság volt a fő szempont) nem teszi közzé várakozásait. Azóta egyébként egyszer sem közölték azt, hogy a deficit nem úgy alakult, ahogy előzetesen várták volna – ezt legfeljebb a kormány a költségvetési kiigazítások indoklása során közölte eddig.
Más kérdés, hogy bizakodásra is van ok – az első hónapok hagyományosan rosszabbak ugyanis a büdzsében. Ilyenkor jönnek csőstül a kiadások, miközben a bevételek inkább később érkeznek majd meg.
A szaktárca magyarázata szerint ráadásul a pedagógus-béremelésen kívül az önkormányzatok adósságának átvállalása is extra kiadásként jelentkezett. A választási kiadások közül ez utóbbi azért megnyugtatóbb lehet az elemzőknek: a február végéig kifizetett 68,1 milliárd forintos összeg ugyanis az önkormányzatok egyenlegét javítja, vagyis a végső elszámolásban ennyivel kedvezőbb lesz a szaldó.