Szabó Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjét nem az 1,4 százalékos negyedik negyedéves GDP-adat lepte meg, hanem az, hogy az elemzők mennyire félrelőtték prognózisaikat. Amint azt érdeklődésünkre kifejtette, ennek a hátterében az állhat, hogy sokan nincsenek tisztában az agráriumnak a GDP-ben történő elszámolási szabályaival.

Az igaz ugyan, hogy aratás egy évben egyszer szokott lenni, de annak az eredményét négy negyedévre lebontva kell elszámolni. Vagyis az évzáró három hónap teljesítményébe is beszámít a nyári, a korábbiakhoz viszonyítva jó gabonatermés, teljesen függetlenül attól, hogy búzát kenyér formájában már rég megettük. A 2010-es katasztrofális időjárás okozta termésátlagokat bő 30 százalékkal múlta felül tavaly nyáron az agrárium, s ez a 30 százalék a negyedik negyedévben is segítette a GDP-t.

A mezőgazdaság volt tehát ezúttal is a hajtóerő, az ipar ezúttal haloványabb teljesítményt nyújtott – tette hozzá a főosztályvezető. Az építőipar azonban stagnálás közeli állapotba került, azaz most talán tényleg elérte az ominózus gödör alját. Szabó Péter szerint az is eredményként értékelhető, hogy az öt éve betegeskedő szektor nem rontotta a GDP-t.

A szolgáltatásoknál markáns változásokról nem tudott beszámolni, a pénzügyi és biztosítási szektor gyenge teljesítménye kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy vizsgálataik alapján a végtörlesztés hatása nem volt kimutatható a GDP-ben, szemben a hitelezés erős visszaesésével, amely a termelő beruházásokat érintette negatívan.

A GDP felhasználási oldalát nézve a kiskereskedelmi forgalom immár harmadik hónapja tartó szerény növekedését emelte ki a szakember, aki az elemzők többségével ellentétben ezen a téren trendfordulót lát.

Az optimistán gondolkozó elemzőkhöz tartozik Suppan Gergely, aki 1,3 százalékos növekedést jelzett előre 2011 végére. Az még a Takarékbank vezető elemzőjét is meglepte, hogy a harmadik negyedév teljesítményére még 0,3 százaléknyit rá tudott pakolni a magyar gazdaság, ilyen negyedéves pluszt csak a néhány kiváltságos ország tudott felmutatni az EU-ban.

Ami a jövőt illeti, szerinte a kormányzati megszorítások és az adóváltozások miatt az első negyedévben csökkenhet a GDP negyedéves alapon, azonban a második negyedévtől már újra növekedésre számítanak, mivel egyrészt a német konjunktúra élénkülni látszik, másrészt elkezdődik a termelés a Mercedes kecskeméti üzemében.

A Nokia termelésének kiesése ugyan kissé fékezheti a növekedést, azonban mivel a legkisebb hozzáadott értékű összeszerelési tevékenységet telepítik át, az nem befolyásolhatja komolyabb mértékben a GDP-t. Ugyancsak ellentmondásos a Malév hatása. Mivel a légitársaság üzemi szinten veszteséges volt, ezért aligha termelt pozitív hozzáadott értéket, így a vállalat megszűnése akár javíthat is a GDP-n.

Ugyanakkor a tranzitforgalom kiesése, valamint a beszállítóknak adott rendelések kiesése negatív hatással is járhat, összességében azonban elhanyagolható mértékűnek tekintjük ennek a GDP-re gyakorolt hatását. Összességében Suppan Gergely szerint tartható a kormány által felvázolt idei 0,5 százalékos gazdasági növekedés.