A Népszabadság információja szerint Bajnai Gordon kormányfő a Vahl személye elleni fenntartásokra reagálva csütörtök reggel megkérte a jelenleg a Nav N Go vezéreként dolgozó közgazdászt: lépjen vissza a jelöltségtől. Ennek Vahl, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke eleget tett. Lapunk hétfőn jelentette elsőként, az IT-szakember felkérését.

Vahl Tamás széke

Podolák György az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke csütürtök délelőtti ülésén már azt jelentette be, hogy a korábbi miniszterjejölt visszalépett. A kormányfő stábja már "megkezdte" az új jelölt keresését - mondta Horváth Csaba szocialista képviselő. Szóba jöhető nevekről egyelőre semmit sem árult el Horváth. Hozzátette: Vahl Tamás emberileg és szakmailag korrekt döntést hozott, hiszen munkáját nagy mértékben akadályozta volna, ha személyét naponta támadások érik. A gazdasági bizottság tagja hozzátette: ez komoly terhet jelentett volna a kormányzatnak is.

A felkérésre azért mondtam igent, mert személyes meggyőződésem volt, hogy a magyar gazdaság egyik sokat tapasztalt vezetőjeként hozzá tudtam volna járulni a válságkezelő program hatékony működéséhez - írta a miniszterelnöknek írt levelében Vahl Tamás. Vannak tapasztalataim és voltak terveim, sajnálom, hogy nem tehettem többet a magyar gazdaságért.
Egy politikai ambíciók nélküli, csupán egy éves feladatra jelentkező válságkezelő kormány esetében túl nagy terhet jelent még a legkisebb gazdasági ügy is, amiből nagy politikai ügy kavarható. Ezt a terhet csak a visszalépésemmel tudtam levenni a formálódó szakértői kormányról. Mindez persze inkább minősíti hidegháborús viszonyainkat, mint a konkrét ügyet - írta.

Az Orbán-kabinet is felkérte

Vahl Tamás a magyar IT-piac egyik meghatározó szereplője volt az elmúlt két évtizedben, otthonosan mozog a befektetői világban is, kiemelt feladata lesz, hogy új befektetőkat csalogasson Magyarországra - ezzel a mondattal méltatta a jelölt képességeit Bajnai-stábja még a kiválasztási procedúra végén. Arra is emlékeztettek, hogy Vahl kis híján szerepet vállalt az Orbán-kormányban is, Stumpf István annak idején őt kérte fel informatikai kormánybiztosnak, de nem vállalta.

- Magyarországnak nincs mozgásterer, így a Vahl Tamás visszalépése a piac számára nem jelent különösebb veszélyt, nem kelt olyan látszatott, hogy egyes területeken nem hajtanák végre azokat az intézkedéseket, amelyeket elvárnak a befektetők - nyilatkozta a Népszabadságnak, Barcza György, a K&H bank elemzője. Ma már nincs több párdon, a feladatokat akkor is végre kell hajtani, ha ez politikai népszerűségvesztéshez vezethet, éppen ezért ma már nem túlságosan mérvadó, hogy akkor ki is ül egy-egy miniszteri bársonyszékban – tette hozzá.

Egy hét múlva lehet új jelölt

Várhatóan egy héten belül nevezi meg új jelöltjét a gazdasági tárca élére Bajnai Gordon miniszterelnök - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő csütörtöki online sajtótájékoztatóján, azután, hogy Vahl Tamás visszalépett a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri jelöltségtől. Hangsúlyozta, amint Bajnai Gordon értesült arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban három esetben is elmarasztalta kartellvétség miatt az akkor még Vahl Tamás által vezetett SAP Hungary Kft.-t, azonnal szóbeli tájékoztatást kért a GVH vezetőjétől, és jelentést kért Vahl Tamástól is. A végső döntés meghozatalában szerepet játszott a Transparency International kormányfőnek címzett nyílt levele is - tette hozzá a kormányszóvivő.

A GVH közelményt adott ki az informatikai kartellekről

Csütürtökön a Gazdasági Versenyhivatal is közleményt adott ki a feltárt informatikai, ezen belül is az SAP Hungary kartellügyiről. Ezek közül az elsőben a Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 15-én jogerősen igazat adott a GVH-nak az egyik informatikai kartellperben. A versenyhatóság a döntés alapján jogerősen marasztalta el és bírságolta meg kartellezésért az SAP Hungary Kft.-t és a Synergon Nyrt.-t a Paksi Atomerőmű Rt. első közbeszerzési eljárásában. A Paksi Atomerőmű Rt. 2004. április 27-én hirdetett egyfordulós meghívásos tendert "a produktív üzemben működő SAP R/3 rendszer bevezetett moduljainak felülvizsgálatára és a verzióváltás megvalósítására informatikai projektben tanácsadói és projektvezetői feladatok elvégzésére".

A GVH döntése szerint - a döntően e-mail formátumú bizonyítékok alapján - megállapítható volt, hogy a Synergon és az SAP a tender kapcsán olyan megállapodást kötött, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására. Megállapítható volt, hogy a két vállalkozás piaci magatartását egymástól nem függetlenül végezte, a pályázat eredményének számukra kedvező kimenetele érdekében többször egyeztettek. Megállapodásuk a tender elnyerésére terjedt ki, felosztva egymás között a piacot, ennek érdekében - fővállalkozói pozícióban - egyeztették egymással pályázataik műszaki tartalmát.
E jogsértés miatt a GVH 2006. szeptemberében egyenként azonos mértékű 14,6 millió forintos bírságot szabott ki a két vállalkozásra. A döntés ellen a két cég fellebbezett, de az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a keresetüket elutasította 2008. májusában. A felperesek fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 15-én kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság döntését.

A második ügyben a GVH 2006. június 15-én kihirdetett döntésében megállapította, hogy az ISH Kft., az SAP Magyarország Kft. és az IBM Magyarország Kft. öt magyarországi egyetem által, gazdálkodás irányítási, illetve kórházi informatikai rendszerek tárgyában kiírt közbeszerzési eljárások együttes elnyerése érdekében versenykorlátozó módon működött együtt.
Az ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 2004. folyamán írtak ki közbeszerzési eljárást informatikai rendszereik modernizálása érdekében. Az öt projekt eltérő nagyságrendű volt, összességében több, mint nettó 13 milliárd forint értéket képviselt. Az öt projekt mindegyikét eredendően a három vállalkozás nyerte el, de az ELTE esetében, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán megismételt eljárásban végül egy másik vállalkozás lett győztes.

A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy a hazai informatikai piac három jelentős szereplője, az SAP Magyarország Kft., az IBM Magyarország Kft. és az ISH Kft. megállapodott egymással az adott évben kiírt egyetemi projektek együttes elnyerése érdekében, s erről titkos megállapodást kötöttek. A megbízások biztos elnyerése érdekében versenykorlátozásra alkalmas módon hangolták össze magatartásukat azáltal, hogy nyerési esélyüket növelő párhuzamos ajánlatokat tettek, két egyetem esetében közösen befolyásolták a pályázatok megfogalmazását, továbbá a jelentősebb versenytársak távoltartását célzó tárgyalásokat folytattak. A GVH szerint e három magatartás alkalmas volt az egyetemi tenderenként folyó verseny befolyásolására, s nem jártak olyan hatékonysági vagy egyéb előnnyel, amelyre tekintettel az általános tilalom alóli mentesülés szóba kerülhetett volna. Jelen esetben a fent említett magatartások révén a három vállalkozás a megállapodásuk által is gyengült verseny további korlátozását célozták és nagy részben el is érték.

A legsúlyosabb versenyjogi jogsértésért az SAP Magyarország Kft. és az IBM Magyarország Kft. kapta 690-690 millió forinttal, míg az ISH Kft. 130 millió forintos versenyfelügyeleti bírság befizetésére kötelezték. A bírság mértékének megállapításakor a GVH az öt tender értékét vette alapul, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát és a vállalkozásoknak a jogsértéshez való viszonyulását. A hivatal döntését az érintettek bíróság előtt szintén metgtámadták. A Fővárosi Bíróság 2007. február 20-án kihirdetett ítéletében - részben megváltoztatva a GVH határozatát - megállapította, hogy a vállalkozások között piacfelosztásra vonatkozó megállapodás jött létre. Nem látta ugyanakkor bizonyítottnak a Fővárosi Bíróság, hogy a három vállalkozás a Synergon távol tartása érdekében versenyellenesen összehangolta volna magatartását, ezért kb. 10 százalékkal csökkentette a kiszabott bírságokat. Ennek megfelelően az ISH Kft. 117 millió Ft, az SAP és az IBM pedig 620-620 millió forint befizetésére kötelezték.

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. november 28-án hirdetett döntésében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el, mivel úgy értékelte, hogy a Fővárosi Bíróság nem tárta fel kellőképpen a tényállást. A megismételt eljárásban a Fővárosi Bíróság 2009. január 12-én elutasította a felperesek keresetét, és így teljes egészében elfogadta a GVH határozatát, ami azt jelenti, hogy a vállakozások között piacfelosztásra vonatkotó megállpoadás jött létre, ami a legsúlyosabb versenykorlátozó magatartás és a GVH által kiszabott bírságot hagyta helyben, tehát az ügy pillanatnyi állása szerint a kiszabott bírságok az "eredetiek maradtak". A felperesek fellebbezéssel éltek a Fővárosi Ítélőtáblához, amely 2009. június 17-ére tűzte ki az újabb forduló tárgyalását.

A harmadik ügyben a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata még 2003. június 25-én írt ki hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást egy integrált pénzügyi gazdasági rendszer bevezetésére. A GVH szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a vállalkozások a megrendelés elnyerése, az önkormányzati piacra való bejutás érdekében az eljárás eredményének befolyásolására alkalmas adatokat közöltek egymással, egyeztették ajánlataik műszaki tartalmát, illetve megállapodtak abban, hogy a Synergon végső ajánlatában 10-15 százalékkal alacsonyabb árat határoz meg, mint az SAP.

A GVH 2006. szeptemberi döntése megállapította, hogy a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek, s ezért mindkét vállalkozással szemben 7,2 millió-7,2 millió forint bírságot szabott ki. A GVH határozatát 2008 novemberében hagyta jogerősen helyben a Fővárosi Ítélőtábla, így a jogsértés megállapítását és a bírság nagyságát is akként állapította meg, ahogyan az a GVH döntésében szerepel.