Rekordalacsony az alapkamat
A mostanit megelőzően, január 25-i kamatdöntő ülésén csökkentette 25 bázisponttal a kamatot 6 százalékra a testület, a tagok meggyőző többségének szavazatával. Simor András akkor azt mondta, hogy a további kamatcsökkentés az ország kockázati megítélésétől függ.
A piac a hétfőin túl még egy, 25 bázispontos lazításra, és így az év végén 5,5 százalékos alapkamatra számít. A monetáris tanács tavaly júliusban 100 bázisponttal indította kamatcsökkentési ciklusát, az ezt következő hónapokban rendre 50 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot decemberig. Tavaly az utolsó hónapban és januárban is csak 25 bázisponttal csökkentették az irányadó rátát.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a 25 bázispontos vágással – hangsúlyozza közleményében az Equilor. A 2009. júliusi 100 bázispontos kamatcsökkentéssel együtt ez már az egymást követő nyolcadik olyan ülés volt, ahol az irányadó ráta lefelé mozdult el. A Bloomberg által megkérdezett 23 elemző közül egy sem volt, aki 25 bázisponttól eltérő kamatcsökkentési várakozást adott volna meg előzetesen. A mai kamatvágás egyben azt is jelent – hangsúlyozzák –, hogy korábban nem látott, történelmi mélypontra süllyedt a két hetes MNB kötvény kamatlába.
A várakozásuk szerint a mai döntést követően azonban határozatlan időre leállhat a kamatcsökkentési folyamat. Ezen véleményünket több tényező is támogatja belföldön és külföldön egyaránt.
A külső tényezők között, mindenképpen fontos kiemelni, hogy a piaci hangulat szeszélyesebbé vált az utóbbi időben, ha nem is egyértelműen romlott el. A hazai folyamatokat legfajsúlyosabban az Európai Unió mediterrán tagállamait érintő államháztartási nehézségek befolyásolhatják, ugyanis az államcsőd körüli félelmek különösen a magasabb kockázati besorolás alá eső feltörekvő piaci eszközökre hatnak nyomással, ráadásul ebben a térségben is növekvő hiánytól szenvednek a költségvetések.
Bár Magyarországon a 2010-es deficitcél relatíve alacsony, a választások miatt nálunk is nagyok a kockázatok. Jól illusztrálja a bizonytalanságot a CDS-görbe, amely február elején hat havi csúcsra 272 bázispontig emelkedett az öt éves magyar államkötvények esetében, bár azóta volt némi enyhülés és visszarendeződés a 240 bázispontos szint közelébe.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy felerősödtek a kamatemelési várakozások a tengerentúlon, bár Magyarország számára az eurózóna alaprátája az indikatív, mégis a múlt csütörtökön 25 bázisponttal megemelt amerikai diszkontkamatláb sok piaci szereplő számára azt jelentette: még az idén megkezdődik az amerikai irányadó kamatszint megemelése.
Egy 25 bázispontos emelésre eddig is számított a piac, de az összességében 50 bázispontos emelés esélyének korábbi 28 százalékos árazását 50 százalékra növelte a konszenzus a diszkontkamatláb megemelését követően. Ez fontos jelzés lehet a hazai döntéshozók számára, hiszen például a monetáris tanács galambjai közül is a legradikálisabb, Bánfi Tamás nyilatkozatai azt jelzik, ha beindul a nemzetközi kamatemelési ciklus, azzal a hazai kamatcsökkenés pályája a végéhez ér.
Az ország kockázati megítélésében döntő jelentőségű lehet az áprilisi választások kimenetele, illetve az új kormány fiskális célkitűzései, ami egyelőre komoly kérdőjeleket vet fel az idei költségvetési hiánycél tarthatóságával kapcsolatban. Ezek miatt szinte kizárható a következő két hónapra, hogy a monetáris tanács az alapkamathoz nyúljon, ezt leghamarabb a választásokat követő időszakban teheti meg.
Fontos megjegyeznünk, hogy márciustól a mostani 9 főről 7 főre csökken a monetáris tanácstagok száma, ugyanis Bihari Vilmos és Hardy Ilona tanácstagok mandátuma március 1-ével lejár. Mindketten inkább a „galamb" döntéshozók, azaz a lazább monetáris politikát preferálók táborába tartoznak, a legutóbbi januári döntésnél 25 bázispontos vágásra szavaztak, vagyis távozásukkal a monetáris szigorítás hívei relatív erőfölénybe kerülhetnek.
Alapvetően ide lehetne sorolni még az inflációs kockázatokat is, tekintve, hogy 2010 januárjában 6,4 százalékra szökött fel a pénzromlási ütem év/év alapon Magyarországon. Egyes vélemények szerint az MNB akár az inflációs várakozásainak a módosítására is kényszerülhet emiatt.
Az Equilor véleménye szerint az inflációs pályában nem történik szignifikáns változás, vagyis a 2009. júliusi áfa emelések "kiárazódásával" az év közepétől jelentősen visszaesik a fogyasztói árindex éves szintű értéke és így az év végére a jegybank által kívánatosnak tartott 3 százalékos cél közelébe süllyedhet.
Az MNB közzétette új inflációs jelentését is. Ebben erre az évre 0,2 százalékos GDP csökkenlést, jövőre viszont már 3,4 százalékkos növekedést prognosztizálnak. Ez az előbbi esetben 0,1 százalékkal jobb a kormány által az uniónak elküldött konvergencia programban rögzítettnél. A jegybank az inflációt 2010-ben 4,4 százalékra, 2011-ben 2,3 százalékra várja - áll a jelentésében.
A forint árfolyama együtt mozgott a zloty árfolyamával nap közben, követve az euró/dollár árfolyamot, de nem reagált az MNB vártnak megfelelő 25 bázispontos kamatvágására. A jegybanki kamatvágás bejelentését követően öt perccel az eurót 269,87 forinton jegyezték. Délelőtt fél tízkor a jegyzés 270,27 forinton állt, péntek délután pedig 271,06 forinton. A forint kora délután, már a jegybanki kamatvágás előtt egy óra leforgása alatt 270,50-ről 270-es euró árfolyamra erősödött, párhuzamosan a 3,9800-as euró árfolyamról 3,6930-ra erősödő lengyel zlotyval. Mindkét deviza mozgása követte az 1,3590-ről 1,3610 dollárra erősödő eurót. A forinttól a kereskedők továbbra sem várják a 270 forintos euró árfolyam tartós áttörését a héten. A legvalószínűbb tartománynak a 270 feletti néhány forint széles sávban mozgó euró jegyzését tartják, de átmenetileg valószínűsíthet a 270-es szint alá is.
