Évente közel negyvenen sérülnek meg és húszan vesztik életüket a közút-vasút szintbeli kereszteződéseknél bekövetkező balesetekben. Az esetek fele súlyos vagy halálos kimenetelű - tájékoztatta lapunkat a MÁV Zrt. A társaság szerint azonban mindez elkerülhető lenne. A vasút erre a kiemelten kockázatos vasúti átjárókban, az ORFK-val közösen megtartott kampánynapján szeretné felhívni a figyelmet.

Mindez abból áll, hogy az április 21.-i akció keretében a MÁV és a rendőrség fokozott ellenőrzést tart országszerte, a legveszélyesebb útátjárókban. Az akció megyénként két-három, Budapesten négy-öt (összesen 38) közúti-vasúti átjárót érint. A kiválasztott helyszíneken szakemberek ellenőrzik többek között a fénysorompók, csapó rudak és optikák, a vasúti átjárót jelző közúti táblák, útburkolati jelek állapotát és láthatóságát, de kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy a gépjárművezetők betartják-e a vasúti átjáróban történő közlekedés szabályait, az előírásoknak megfelelően közelítik-e meg az átjárókat, illetve figyelembe veszik-e a fénysorompó és az egyéb biztonsági berendezések tiltó jelzését. A sorompóknál várakozó járművezetők figyelmét felhívják a fokozott balesetveszélyre, egy lehetséges baleset következményeire, továbbá a közlekedési szabályokra.

A MÁV-nál úgy tartják: az útátjárós balesetek oka az autóvezetők figyelmetlensége, a KRESZ előírásainak megszegése. A személyi sérüléseken túl a mindez súlyos anyagi és erkölcsi kárt is okoz a vasútnak. A vasúti átjárókban történt ütközések miatt tavaly 345 vonat több mint 18 ezer percet késett, mindez átlagosan egy-két órás várakozás jelent a vonaton utazóknak.

A korábbi ellenőrzések leggyakoribb tapasztalata: sebességtúllépés, fénysorompó tilos jelzése ellenére történő áthajtás és vezetés közbeni telefonálás. Gyakran tapasztalható, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni. A kerékpárosok és gyalogosok sokszor kikerülik a leengedett sorompót. A balesetek 90 százaléka a közúti szabályok megsértése miatt következik be.

A tavaly júniusi fokozott ellenőrzés és figyelemfelhívásnak köszönhetően a következő három hétben, egyetlen baleset sem történt vasúti átjáróban. A csütörtöki akciót követően, az ősz végéig további négyre kerül majd sor.

A biztonságos MÁV

Közleménye szerint a MÁV egyike a legbiztonságosabban működő vasúttársaságoknak Európában. Fontos mértéke ennek, a balesetekre vonatkozó mutatók alakulása, ami döntően a vasúti pálya és tartozékai műszaki biztonságának valamint a vasúti pályahálózat biztonságos üzemeltetésének függvénye. A biztonság további fontos tényezői: a járművek műszaki állapota, a vasúti személyzet szakképzettsége és a munkavégzés színvonala.

A vasutasok hangsúlyozzák: semmi sem lehet annyira sürgős a közúton közlekedőknek, hogy végül ne érjenek célba. Az elmúlt tíz év alatt több mint ezer esetben ütközött vonat gépjárművel. A balesetek csaknem 500 halálos áldozatot követeltek. A balesetek megelőzését szolgálja a KRESZ szabályainak teljes körű betartása. A vonat a fékút távolságán belül nem tud megállni.

Márpedig a vonatok fékútja több száz méter. A vasúti pályán a vasúti járművek fém kerekei a fém síneken futnak. A két fém súrlódási együtthatója lényegesen kisebb, mint a közúton a gumi és az útburkolat súrlódási tényezője. A vasúti szerelvények tömege ráadásul sokkal nagyobb az autókénál - egy személyszállító vonat szerelvénye 200-400 tonna, tehervonaté lehet akár 2500 tonna is. Ebből adódóan a vonat fékútja többszöröse egy személygépkocsiénak. A vonat általános fékútja akár 1000 méter is lehet egy normál fékezés esetén. Rendkívüli helyzetben - úgynevezett gyorsfékezést alkalmazva – ez az érték (120 km/h sebességgel közlekedő gyorsvonatnál) 500-600 méter.