Utolsó roham a benzinkutaknál
A 13-15 forintos emelés önmagában véve aligha befolyásolja szakértők szerint a benzin és a gázolaj iránti keresletet. A szakértői vélekedést alátámasztja az is, hogy tavaly az első félévben annak ellenérre sem esett vissza a benzinkutak forgalma, hogy a bázishoz képest az üzemanyagok ára 15,6 százalékkal emelkedett. Eközben ugyanis a fogyasztás 0,6 százalékkal nőtt 2008 első hat hónapjában, s elérte az 1,5 milliárd litert. Igaz, ezen belül a benzin kereslete 3 százalékkal csökkent, míg a gázolaj értékesítése 4,5 százalékkal nőtt a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai szerint.
Figyelembe véve, hogy júniusban a 95-ös benzin és a gázolaj ára egy több hónapig tartó, folyamatos emelkedés következtében történelmi csúcson volt, s literenként átlagosan 335 forintba és 317 forintra került a hónap közepén, látható, hogy a fogyasztást nem annyira az ár, mint más gazdasági tényezők befolyásolják.
Ráadásul az adóemelések miatt 2009. július 1-én, szerdán a gázolaj átlagára "csak" 288 forintra, a benziné pedig 309 forintra nő.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar üzemanyagárak európai összehasonlításban nem túl magasak. A júliusi emelést követően is csak a közép kategóriába tartoznak, míg azt megelőzően pedig inkább olcsó volt a magyar kutaknál az üzemanyag.
Hozzátette, míg a magyar piacon 91 eurócent volt az átlagos üzemanyagár, addig Szlovákiában 1,10-1,15 euró.
A kutató kifejtette: a jövedéki adót több európai országban is emelték az utóbbi időben, s ezért a magyar emelés úgymond belesimul az uniós trendbe.
Hegedűs Miklós úgy vélte, a fogyasztást nem annyira az ár, mint inkább a gazdasági növekedés és az emberek jövedelme befolyásolja. A gázolaj iránti kereslet például azért esett vissza, mert a nemzetközi szállítmányozási igény is csökkent a válság hatására az első félévben 20-30 százalékkal bázishoz képest. Azaz ebben az esetben a meghatározó az, hogy van-e fuvar, vagy nincs, s nem az, hogy mennyibe kerül egy liter gázolaj.
A lakosság felhasználását alapvetően a jövedelmi viszonyok befolyásolják. A magasabb jövedelműek a kutató szerint ezután sem autóznak kevesebbet, az alacsony jövedelműek pedig már rég "kiszálltak a kocsijukból". Ők csak esküvőre, rokont látogatni, búcsúba és Húsvétkor locsolni mennek autóval.
A lakossági üzemanyag-felhasználást meghatározza az is, hogy az autó sokak számára munkaeszköz, azaz létszükséglet, s akkor is menni kell vele, ha a benzin ára több mint 300 forint.
Hegedűs Miklós kifejtette, hogy a lakossági kiadások mintegy 3 százalékát az üzemanyag vásárlás teszi ki, s ezért a júliusi áremelés 1-2 tized százalékponttal növeli az inflációs nyomást.
Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szintén úgy vélte, hogy az emberek ezután is úgy autóznak, mint eddig, hiszen a kocsi már nem luxuscikk, sokaknak munkaeszköz, s ezért kénytelenek használni.
Belyó Pál elmondta, a teljes, minden termékre, szolgáltatásra vonatkozó áfaemelés 1,2-1,3 százalékponttal növeli az éves átlagos inflációt, miközben a kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal esik vissza. Az üzemanyagoké azonban várhatón nem csökken.
A Mol Nyrt. az MTI érdeklődésére közölte: Magyarországon az elmúlt közel két évtizedben folyamatosan nőtt az üzemanyag-fogyasztás. A gyakran változó gazdasági környezet ellenére kiegyensúlyozott, illetve enyhén növekvő tendenciát mutatott a lakosság és a vállalkozások benzin- illetve gázolaj-felhasználása. A jelenlegi gazdasági és piaci környezetet több tényező befolyásolja, s ezeknek csupán egyike az áfa- és jövedéki adó emelés.
A Mol közölte: nem szokott találgatásokba bocsátkozni, s ezt most sem teszi, mivel a helyzet bonyolult, s ilyenkor nem lehet megalapozott prognózist készíteni.
