Számos szabályozási kérdést hagy megválaszolatlanul a Parlament elé benyújtott postaliberalizációs törvény, így bizonytalanságban tartja a piacra belépni kívánó cégeket – áll a Feibra lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában. Az osztrák posta magyar leánya eredetileg üdvözölte a magyar Parlament elé 2012. szeptember 21-én benyújtott, a postai szolgáltatások liberalizációjáról szóló törvényjavaslatot, noha a szakanyag véleményezési szakaszában már hangot adtak aggályaiknak.

A törvényjavaslat a piacnyitás előtti 24. órában került a parlament elé, így szinte lehetetlenné téve azt, hogy az érintett cégek alaposan felkészülhessenek a január 1-jén esedékes piacnyitásra – írja a cég, hozzátéve: az előzetes tervezethez képest módosult az anyag. 

A törvényjavaslat a magyar postapiac 2013. január 1-jétől esedékes, az európai uniós irányelveknek megfelelő liberalizációját hivatott biztosítani, végső soron pedig a postai szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek számára a szolgáltatás minőségének emelését és az egészséges árverseny kialakulását tűzte ki célul. A Feibra véleménye szerint azonban a benyújtott törvényjavaslat továbbra sem felel meg az uniós elvárásoknak, mivel nem kellően transzparens, konkrét és egyértelmű feltételeket szab az alternatív postai szolgáltatás piacára belépők számára.

Ismeretlen folyamat?

A piacra lépés feltételei nem tisztázottak, és nem ismert a végrehajtási folyamat sem, amely lehetővé teszi, hogy a törvényben nem pontosan részletezett feltételeket későbbi kormány- vagy miniszteri rendelet szabja meg. Ilyen például a kötelező területi lefedettség, vagy a minőségi előírások kérdésköre: a területi lefedettség esetében a törvényjavaslat szövege szerint az alternatív postai szolgáltatók szabadon határozhatják meg azt, hogy mely városban vagy megyében kívánnak szolgáltatást nyújtani.

Amennyiben párhuzamot vonunk a jelenleg hatályos törvényi szabályozással, amely a területi lefedettséget szintén nem szabályozza, de a szolgáltatásnyújtás részleteinek szabályozását kormányrendeleti szintre utalja, akkor megállapíthatjuk, hogy már egy meglévő (68/2004-es) kormányrendelet meghatározza azt, hogy mely területekre szólóan lehet postai szolgáltatási engedély iránti kérelmet benyújtani.

Így például ha egy szolgáltató csak Budapesten szeretne működni, akkor Pest megye kivételével másik két megyében is szolgáltatást kell biztosítania. Ez a kitétel például majdnem lehetetlenné tette azt, hogy az alternatív postai szolgáltatók rentábilis működést folytassanak. A Feibra szerint félő, hogy a postaliberalizációs törvény esetében is hasonló kormányrendelet fog korlátozó feltételeket szabni. 

Foglalkoztatottsági kötelezettség

Jóllehet a törvény célja a kényszervállalkozások számának minimalizálása és a foglalkoztatottság növelése, a Feibra szerint nem veszi figyelembe az alternatív postai szolgáltatás szektorára jellemző sajátosságokat, illetve azt, hogy ez a foglalkoztatási struktúra már gyakorlatilag évek óta nem működik. Más uniós tagállamban nincs ilyen előírás – állítják. A törvényjavaslat szövege nem egyértelmű abból a szempontból sem, hogy a teljes alternatív postai szolgáltatást nyújtó vállalat nem foglalkoztathat 1/3-nál magasabb arányban alvállalkozókat, vagy csak a kézbesítési folyamatot végző dolgozók esetében nem lehet 2/3-nál kevesebb a vállalat munkavállalóinak aránya.

Az sem világos, hogy a foglalkoztatottsági korlát csak azokra a kézbesítőkre vonatkozik, akik az alternatív postai szolgáltatási folyamatban vesznek részt, vagy azokra is, akik egyéb postai szolgáltatást nyújtanak, például címzetlen küldeményt kézbesítenek.

Kompenzációs alap: mi mennyi?

Előrelépésnek tekinthető a tavasszal megismert tervezethez képest, hogy kompenzációs kötelezettséggel valamennyi postai szolgáltatót – így az egyetemes postai szolgáltatást biztosító Magyar Postát is – terheli. Bizonytalanságra ad okot azonban, hogy az egyetemes postai szolgáltató kompenzálását célzó alap esetében a Magyar Posta nettó költségét ismeretlen alapon számolják ki, továbbá ugyancsak miniszteri rendelet határozza majd meg az alternatív postai szolgáltatást nyújtó vállalatok által fizetendő kompenzációs összeg legmagasabb mértékét. 

A magyar postai piac liberalizációja előtt alig három hónappal még nincs elfogadott törvény, amely a piacnyitást minden szempontból szabályozná, a törvényjavaslat fontos kérdéseket hagy megválaszolatlanul.
A Feibra Kft. továbbra is aktív szereplőként kíván részt venni a postai piacon, és a címzetlen küldemények kézbesítése mellett a címzett küldemények piacára is be kíván lépni, és mindent megtesz azért, hogy a késve érkező és számos keretfeltételt tisztázatlanul hagyó törvénytervezet ellenére ügyfelei számára már 2013-ban címzett küldemények továbbítását is biztosítani tudja. A cég ugyanakkor figyelmeztet: ma még nem egyértelmű, hogy a szabályozás megfelel-e az Európai Unió irányelveiben előírt transzparencia- és diszkriminációmentességi követelményeknek.