Utalványháborúban állunk Brüsszellel
Az Európai Bizottság már tavaly, az új rendszer bevezetésekor is kifogásokat emelt mind a SZÉP-kártya, mind pedig az Erzsébet-utalvány bevezetése miatt, pontosabban azért, mert az addigi utalványos cégeket a partvonalra tették. A tavaly bevezetett szabályok értelmében ugyanis a SZÉP-kártyán vagy Erzsébet-utalványon adott juttatások kedvezőbben adóznak, mint a korábban megszokott jegyek.
A kedvezményes körben (meghatározott összeghatárokig) az adó 35,7 százalék, míg ezen határ felett, illetve a hagyományos jegyeknél 51,17 százalék. Ez utóbbi is kedvezőbb, mint ha a pénzt normál munkabérként fizetnék ki, ám a megtakarítás igazán az előbbi körben nagy: a piac a bevezetési akadályok ellenére az állam által preferált területekre terelődött, miközben - az adóemelések miatt - kicsit össze is ment.
A korábbi becslések szerint a cégek addig 300 milliárdot adtak cafeteriajuttatások keretében. Az új rendszerben, tavaly ez 220-230 milliárdra zsugorodhatott. Ebből 90 milliárdot nyúlt le az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft., míg 115 milliárd került a SZÉP-kártyákat kibocsátó három pénzintézethez (a legnagyobb rész az ezen részpiacot uraló OTP-hez). A hagyományos utalványokat forgalmazó három cég (Le Cheque Dejuner, Sodexo Pass, Edenred) részesedése a töredékére esett vissza. Az addigi nagy szolgáltatók a 2011-es árbevételük 70 százalékát veszítették el.
Nem kis összegekről van szó. A forgalmazóknak bevételük van a jegyek árusításából és elfogadásából is - a munkáltató és az elfogadó is fizet. Az Erzsébet-utalványok esetében például a forgalom 7-8 százaléka a jutalék (a munkáltató alapesetben 2,5 százalékot, az elfogadóhely tavaly hat - idén már csak 5 - százalékot fizetett) - a papíros étkezési jegyek esetében ez megszokott árazásnak minősíthető.
A SZÉP-kártyánál más a helyzet, itt csak a kereskedő fizet, és az is csak maximum 1,5 százalékot (viszont itt nincs logisztikai költség). Ezenkívül nyereség keletkezik még a pénzek fialtatásában is: az utalványforgalmazónál hetekig, hónapokig parkol a készpénz, vagyis a kamatbevétel is jelentős ezeknél a cégeknél.
A legnagyobb utalványforgalmazók az utolsó nekik még megfelelő feltételeket kínáló - ám a válság miatt nem annyira jónak számító - évben, 2011-ben közel 12 milliárdos árbevételt értek el, összesített adózott eredményük pedig megközelítette az ötmilliárd forintot (hála a pénzügyi eredménynek, vagyis a jelentős kamatbevételnek). Tavaly, a rendszer megváltozása után az árbevétel négymilliárd forint alá esett, a három cég közül csak egy volt nyereséges. Az érintett cégek minden követ megmozgattak: tavaly áprilisban a francia kormány hivatalosan is tiltakozott Magyarországnál a versenykorlátozás miatt.
De az sem volt meglepő, hogy Brüsszel az új szabályok bevezetése után azonnal vizsgálatot indított - ennek jutottak most a végére, aminek egyenes következménye a bírósági eljárás. A hivatalos bejelentés szerint az étkezési jegyekre, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét.
A kifogások jottányit sem változtak: a papíros utalványok esetében az adókülönbség léte okoz versenyhátrányt, míg a SZÉP-kártya esetében a piacra való belépés feltételei túl szigorúak Brüsszel szerint. A leginkább bírált pont, hogy a 35 ezer feletti településeken irodát kell nyitni minden SZÉP-szolgáltatónak, vagyis meglehetősen nagy fiókhálózat szükségeltetik a rendszerbe való bejutáshoz, ami nem feltétlenül indokolt.
A magyar kormány válasza viszont elég sommás: egyszerűen nem akarnak engedni. Szakmaibb megfogalmazás szerint az átalakításra részben a költségek csökkentése valamint a turizmus fejlesztése miatt volt szükség (a SZÉP-kártya esetében a 7-8 százalékos jutalékszint ment vissza 1,5 százalékra), míg Erzsébetnél a speciális szempont, a szociális üdültetés indokolja a különleges kedvezményt. A SZÉP-kártyáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) úgy vélik, a piacra lépést korlátozó előírások a fogyasztókat védik, a fiókhálózatra például azért van szükség, mert a felhasználók száma jelentős. Ezek az érvek azonban láthatóan nem győzték meg az Európai Bizottságot, amelynek például feltűnhet, hogy a szintén óriási tömegeket kezelő egészségpénztári rendszerben nincs ilyen fiókhálózati előírás.
A kormány ez ügyben továbbra sem látszik tágítani, az NGM és az Erzsébet utalványért felelős igazságügyi tárca közös, délutáni közleménye szerint sajnálattal vették tudomásul a döntést, amely a kabinet szociális programjának (Erzsébet), és a turizmus fellendítésének (SZÉP) forrásait veszélyezteti. Az érvelés szerint a szociális rendszer bevezetése tagállami hatáskör, a SZÉP-kártyánál pedig éppen versenyt hoztak a piacra (az üdülési csekk volt korábban állami monopólium, ezt váltotta az Erzsébet) és gazdaságélénkítő programot folytatnak. Miután ezek nem épp versenyjogi érvek, kérdéses, hogy meggyőzhető-e a bíróság.
Ezzel azonban, ha mást nem ér el, akkor is legalább az időt még bőven tudja húzni a kabinet, míg a korábbi szereplők teljesen el nem veszítik piaci kapcsolataikat. Így egy Magyarországot elítélő döntés esetében sem tudnak majd labdába rúgni.
Ezt a taktikát látszik alátámasztani, hogy a kabinet inkább továbbment, és nyílt sisakkal küzd Brüsszel és a korábbi szolgáltatók ellen. Egyrészt bővítették a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeit, másrészt holnap olyan törvénymódosítást fogadhatnak el, amely az Erzsébet-utalványt hozza ismét kedvezőbb helyzetbe. Az állami utalványforgalmazó már korábban elkezdte a piac kisebb részét jelentő egyéb (nem étkezési) utalványok forgalmazását is, amelyben eddig a régi cégeknek is kínált feltételek mentén versenyzett. Az új módosítás szerint azonban az ő étkezési jegyeire járó szuperkedvezményt akár ezeken a más, még a többi cégnek meghagyott piacon is alkalmazhatja majd.
Időközben a Le Cheque Dejuner idén februárban feladta, nem vonult ugyan ki, de „felfüggesztette tevékenységét”, és persze nemzetközi bíróság előtt támadta meg a kormányzati lépéseket.
