Ürességtől konganak a hazai szállodák
Az idei első félévében 1,3 millió külföldi vendég 3,7 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek száma 14, a vendégéjszakáké 12 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – derül ki a KSH adataiból. Ausztria és Csehország kivételével a tíz legjelentősebb küldő országból (Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Románia, Franciaország, Egyesült Államok, Lengyelország, Spanyolország) kevesebb turista érkezett.
Nagy-Britannia esetében például a vendégéjszakák számában - az elmúlt évi emelkedést követően - jelentősen, 31 százalékkal esett. Az Egyesült Államokból érkező vendégek - akik jelentős szeletét adják a külföldivendég-forgalomnak - 32 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken. Volt azonban tíz olyan küldő ország is, melyek esetében bővült a forgalom (Szlovákia, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Kína, valamint az afrikai országok), ezek közül legnagyobb mértékben a szlovák állampolgárok által eltöltött vendégéjszakák száma nőtt, 28 százalékkal). A külföldivendég-forgalom 84 százalékát magukénak tudó szállodákban minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma.
A január és június közötti időszakban a kereskedelmi szálláshelyek 1,6 millió belföldi vendéget és 3,6 millió belföldivendég-éjszakát jelentettek, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt kilenc százalékkal csökkent. A belföldivendég-forgalom 66 százalékát fogadó szállodákban tíz százalékkal esett vissza az éjszakák száma 2008 azonos időszakához viszonyítva. A vendégek körében népszerű – a vendégéjszakák 15 százalékát regisztráló – panziók esetében 14 százalékos mérséklődés következett be.
A különböző utazási célok közül a hivatalos útra, illetve a konferenciára, kongresszusra érkezők együttes aránya 32 százalék volt. A szabadidős céllal történő utazások 12 százalékának elsődleges célja az egészségturizmus volt. Az első félévben a szállodai vendégforgalom harmada a gyógy- és wellness-szállodákba irányult, a külföldi vendégek 15 százaléka és a belföldi vendégek 27 százaléka vett igénybe ilyen típusú szállodai szolgáltatásokat. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek többsége egyénileg foglalta le szállását, mindössze 27 százalékuk utazási irodák által, az elektronikus úton bonyolított szállásfoglalások aránya pedig 30 százalék volt.
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 39,1 százalék volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák júniusban 60, a 4 csillagos házak pedig 50 százalék feletti foglaltságot értek el. Az első félévében a legjobb mutatókat a gyógyszállodák teljesítették (52 százalék), bár kihasználtságuk így is hat százalékponttal elmaradt a 2008-ban mért szinttől. A wellness-szállodák - január kivételével - az átlagosnál alacsonyabb foglaltsággal működtek. A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma január-júniusban 12, illetve 16 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.
A kereskedelmi szálláshelyek összesen bruttó százmilliárd forint árbevételt értek el az első félévben, ezen belül a szállásdíjbevétel 56 milliárd forint volt, az összes bevétel folyó áron 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábban mért értéktől. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 466 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó bruttó árbevétel pedig 6054 forint, míg 2008-ban ugyanez az érték 15 301, illetve 6887 forint volt. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel jelentős csökkenését a szállodák szobakapacitás-kihasználtságának 6 százalékpontos visszaesése is befolyásolta. Az első hat hónapban ugyan a gyenge forintnak segítenie kellett volna a szállodákat (az árfolyam 12-15 százalékkal maradt el a tavalyi azonos időszaktól), ám mivel a külföldi vendégek száma is jelentősen csökkent, így a bevételi adatok is mérséklődtek.
Június végén Magyarországon 2738 kereskedelmi szálláshely üzemelt, ezen belül a 851 szálloda 50 ezer szobával, a 1058 panzió 13 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 829 volt. A négy- és ötcsillagos, ezen belül a wellness- szállodák kapacitása gyarapodott, a többi szálláshely kapacitása ezzel szemben csökkent az előző évhez képest. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken júniusban közvetlenül 30 ezer főt foglalkoztattak, amely öt százalékos csökkenést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest.