Unortodox kötvénykibocsátásra készül Magyarország

Törökországban és Azerbajdzsánban tervez, a helyi devizákban, lírában, illetve manatban jegyzett kötvénykibocsátást az Államadósság Kezelő Központ. Elemzők szerint az elképzelés érthetetlen és kockázatos.

Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában jegyzett magyar államkötvény-kibocsátásról – jelentette a Reuters. A hírügynökség értesülése szerint egy nagy török brókercég kapott megbízást a kibocsátás lebonyolítására. A török tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsdei és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabályzatán.

Ez mind a bankok, mind a hatóságok számára teljesen új feladatot jelent, de a kezdeti megbeszélések biztatók – mondta egy török bankár. „Minthogy ez az első ilyen kibocsátás, bele fog telni némi időbe a lebonyolítása – tette hozzá. – Ez lehet az első lépés afelé, hogy Isztambul pénzügyi központtá váljon. A kibocsátás talán nem lesz nagy, de az első lesz, és megnyitja az utat más országok előtt is.” Közelmúltban magyar hivatalos személyek látogatást tettek Törökországban, és már akkor megemlítették egy lírakötvény kibocsátásának lehetőségét.

A hírrel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. az MTI-vel közölte: a magyar állam az IMF/EU-tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását. A kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapírpiac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként. A lehetséges új piacok vizsgálata azonban még csak az adott piacon kialakult feltételek feltárási fázisában tart, ezért az ÁKK az adott témában semmiféle konkrét információval nem tud szolgálni.

A lapunk által megkérdezett elemzők értetlenül állnak a „keleti nyitás” előtt. – Az IMF-tárgyalások lezárása után a külföldi befektetők úgy vinnék a magyar állampapírt, mint a cukrot. Bármelyik nyugati pénzügyi központba, Londonba vagy New Yorkba vihetnénk a papírokat, ahol a nagy bankházak jól bejáratott kapcsola­taik révén fél óra alatt eladnák a befektetőknek az euróban vagy dollárban jegyzett kötvényeket – vélekedett egyikük. A nagy nemzetközi cégek, alapok viszont nem fognak török lírában vagy azeri manatban denominált kötvényeket vásárolni, így maradnak a helyi befektetők. Az elemzők szerint ezek a kibocsátások kicsik és aránylag drágák lesznek, a magyar állam pedig komoly árfolyamkockázatot fut majd ezekkel a kötvényekkel.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.