Egy 22 hónapos, átmeneti időszak során felső korlátot vezet be a brüsszeli Bizottság a bankkártyahasználat során a kereskedő által a kibocsátó bank felé fizetendő interchange - bankközi - díjban.

A pénzügyi fizetési rendszerek direktívájának (PSD) most elfogadott módosításában szerepel, hogy a 22 hónap alatt a nemzetközi, határokon átnyúló fizetési műveletek után kiszabott bankközi díjakra – vagyis azokban az esetekben, ha a fogyasztó más országban használja kártyáját, vagy ha a kiskereskedő egy másik országban vesz igénybe bankot - a hitelkártyáknál az interchange a forgalom maximum 0,3, míg a betéti kártyáknál legfeljebb 0,2 százaléka lehet.

Az átmeneti időszakot követően a korlát a belföldi tranzakciókra is alkalmazandó lesz.

Ezeket a szinteket a versenyhatóságok már számos, MasterCard, Visa, illetve Cartes Bancaires márkájú kártyával lebonyolított művelet esetében jóváhagyták. A korlát hatályán kívül eső kártyák esetében (ezek többnyire vállalkozások vagy háromszereplős fizetési modellek részére kibocsátott kártyák, mint például az American Express és a Diners) a kiskereskedők felszámíthatnak pótdíjat vagy elutasíthatják e kártyák elfogadását.

Ily módon utóbbi drága kártyák által okozott költségek közvetlenül átháríthatók azokra, akik a kártya előnyeit élvezik, nem kell minden költséget a fogyasztóknak viselniük.

A kiskereskedőknél a kártyás fizetés elfogadása kapcsán felmerülő költségek részét képezik a bankközi díjak is – ezeket végső soron, a magasabb kiskereskedelmi árak révén a fogyasztók fizetik meg. Ez a költség a fogyasztók számára láthatatlan, de évente több tízmilliárd eurós költséget okoz a kiskereskedőknek és végső soron a fogyasztóknak - állapítja meg a Bizottság sajtóközleménye.

A bankközi díjak szintje tagállamonként számottevő eltéréseket mutat, ez egyrészt arra utal, hogy nincs mögöttük világos indok, másrészt viszont jelentős korlátot képez a nemzeti pénzforgalmi piacok átjárhatósága között - olvasható a Bizottság honlapján. 

A bankközi díjak felső korlátjának bevezetése csökkenti a kiskereskedők és a fogyasztók költségeit, és elősegíti egy uniós szintű pénzforgalmi piac létrehozását. Ez várhatóan ösztönzi majd az innovációt is, és nagyobb mozgásteret biztosít a pénzforgalmi szolgáltatók számára új szolgáltatások nyújtásához.