Mivel a nemzetközi pénzügyi válság érzékenyen érinti a magyarországi devizahiteleseket, kérdés, elkerülhető lett volna-e a kockázat beépülése a rendszerbe, avagy szükségszerű volt-e a devizahitelek elterjedése – kezdte Simor András a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és a DEMOS által szervezett konferencián.

A jegybankelnök szerint a devizahitelek nemcsak azért terjedtek el, mert a svájci frank kamata alacsonyabb volt a forinténál, hiszen egy esetleges alacsonyabb forintkamat mellett sem állt rendelkezésre forintforrás. Elsősorban ezért nem lehet korlátozni Magyarországon a devizahitelek felvételét. Azért nincs elegendő forintforrás, mert azt egyrészt elszívta a költségvetés, hogy kielégítse hiteligényét, és a lakosság sem takarít meg – magyarázta Simor András. 

A jegybank elnöke előadásában a nemzetközi kockázatkezelés egységes szabályozását és egységes Európai Uniós pénzügyi felügyelet felállítását szorgalmazta.

Véleménye szerint a szabályozásban növelni kell az átláthatóságot, meg kell jeleníteni a rendszerszintű kockázatokat, szükség esetén a PSZÁF tilthasson be banki termékeket, és fejleszteni kell a korai válságkezelési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a felügyeletnél olyan módszertant kell kidolgozni, hogy az eddigieknél korábban észlelje a kockázatok felépülését, és korábban legyen képes beavatkozni a rendszerbe, mielőtt valaki megszegi a törvényt, s általában észleli, hogy rossz irányba mennek a folyamatok – magyarázta a szükséges lépéseket az elnök.

Simor András felvetette: a felügyeletnek legyen joga arra, hogy bizonyos mutatókat, így ésszerű hitel/betét arányt határozzon meg, és korlátozza a kockázatalapú versenyt úgy, hogy hitelfelvételnél minimális önrészt határozzon meg, s adott esetben a tulajdonosi jogokat is képes legyen időben hatékonyabban korlátozni.

A PSZÁF elnöke azt hangsúlyozta: le kell számolni azzal az illúzióval, hogy lehetséges minimális kockázattal magas hozamot elérni. Farkas István szerint ez a válság legnagyobb tanulsága, s a válság kihívásaira nem a pénzügyi szektor szigorúbb szabályozása, hanem az egyes gazdasági szektorok szabályozásának integrációja, valamint a szabályozás nemzetközi harmonizációja jelentheti a választ.

A PSZÁF elnöke emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi rendszer a gazdaság veszélyes részpiaca, ezért van szükség a szabályozásra. Egyre távolabb került egymástól a fogyasztó és a kibocsátó: a köztük fennálló információs aszimmetria révén nagy a veszélye annak, hogy az ügyfél olyan terméket vesz meg, amelynek nincs tisztában a kockázataival – mutatott rá Farkas István.

Farkas István kiemelte, hogy a pénzintézetek maguktól nem a közjót szolgálják, hanem nyereségüket próbálják növelni, ami természetes. Ráadásul nemcsak a bankok, hanem a lakosság döntései is a rövid távú érdekeltségeken nyugszanak, ezért a szabályozó hatóságra vár az a feladat, hogy a hosszú távú szempontok érvényesülését, a stabilitást elősegítse.

Veres János kifejtette: annál nagyobb esély van a szabályozási környezet kedvező megváltozására, minél messzebb mennek a pénzintézetek az önszabályozás kérdésében. - A devizahitelek törlesztésében való állami segítségnyújtással kapcsolatban társadalmi elvárások alakultak ki, azonban ezek mindenfajta gazdasági racionalitást nélkülöznek. A magyar költségvetés egy ilyen helyzet kezelésére nem alkalmas – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés politikai súlya miatt kompromisszumos megoldásra van szükség.

Felcsuti Péter emlékeztetett arra, hogy ugyanazok a bankok, amelyek Magyarországon folyósítanak devizaalapú hiteleket, Szlovákiában és Csehországban a koronában való hitelezést találták racionálisnak. Ebből az következik, hogy az eltérő makrogazdasági környezet állt a devizahitelezés magyarországi elterjedése mögött, így a bankokat nem érheti szemrehányás.

Felcsuti Péter úgy véli, van helye a nagyobb "állami rálátásnak" a pénzügyi szektor területén, legyen szó kockázatkezelésről, termékfejlesztésről vagy fogyasztóvédelmi kérdésekről. Akár egyes banki termékek betiltása is elképzelhető  ehet bizonyos helyzetekben – tette hozzá.

A Bankszövetség elnöke ugyanakkor bírálta a rövid távú politikai érdekek előtérbe kerülését a bank és ügyfél közötti egyenlőtlen szerződési feltételek orvoslását kitűző törvénymódosítás kapcsán. Szakmailag nem átgondolt, rosszul előkészített a törvénymódosítás – jelentette ki.