Uniós jogot sért a Déli áramlat

Az uniós jogba ütköznek a Déli áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú szerződések Oroszország és a tranzitállamok, így Magyarország között. Brüsszel a kétoldalú megállapodások újratárgyalását kezdeményezte.

Az Európai Bizottság két napja levelet küldött Moszkvába, melyben a Déli áramlat földgázvezeték megvalósítása érdekében kötött kormányzati megállapodások újratárgyalását kezdeményezte – közölte Marlene Holzner, az Európai Bizottság energiaügyekben illetékes szóvivője csütörtökön Brüsszelben.

Az újratárgyalás többek között Magyarországot is érinti, amelynek Bulgária, Szerbia, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria mellett már megkötötte a szerződést a vezetékről. Az Európai Bizottság szerint ezek a szerződések uniós jogot sértenek, mert ellentmondanak a harmadik energiacsomagnak, ezért meg kell őket változtatni.

A bizottsági szóvivő a kifogások között említette a tulajdonosi szétválasztást, melynek értelmében a vezeték tulajdonosa és a benne érkező gáz szolgáltatója nem lehet ugyanaz. Legalább jogilag el kell választani a kettőt, ez az EU harmadik energiacsomagjának egyik alapvetése. A szerződések értelmében jelenleg mindkét szereplő a Gazprom.

A bizottság azt is szeretné biztosítani, hogy harmadik fél is hozzáférjen az új vezetékhez, az más gázszállítók előtt is nyitva legyen, miközben a mostani megállapodások az orosz gáz kizárólagosságát biztosítják. Emellett a bizottság a gázvezeték használata árának kialakításában a jogilag független rendszerirányítónak követel meghatározó szerepet.

Holzner elmondta, a bizottság augusztusban tárgyalt erről először az érintett tagállamokkal, amikor az a döntés született, hogy a bizottság értesítse az újratárgyalási szándékról az orosz felet. Ezek után a tagállamoknak kell jelezniük az újratárgyalási szándékot Moszkvának. Amennyiben az orosz fél nem hajlandó megnyitni a kétoldalú megállapodásokat, akkor a bizottság azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy ne hajtsák végre a szerződésben foglaltakat. – Ha mégis így tesznek, akkor a bizottság akár kötelezettségszegési eljárásokat is indíthat – közölte a szóvivő.

Holzner arra is kitért, mindez nem akadályozza a vezeték építését. A választóvonal az üzemkész állapot elérése, a működés megkezdése lesz, a szóvivő szerint akkorra kell az uniós jognak megfelelő szerződéseket kitárgyalni. A szóvivő elmondta azt is, maga az újratárgyalás kétoldalú folyamat lesz, a bizottság nem ül majd ott az asztalnál, de tanácsokkal szívesen segíti a feleket.

Anatolij Yankovski, az orosz energiaügyi miniszterhelyettes egy szerdai konferencián Brüsszelben ugyanakkor azt mondta, hogy Oroszország nem fogadja el, hogy uniós szabályokat kell alkalmazni egy a határokon átnyúló projektekre, mint például a Déli áramlat vezetékre, amely nem csak uniós területen halad át.

Brüsszeli források elmondták: a tagállamokat nem érte váratlanul az Európai Bizottság véleménye a szerződésekkel kapcsolatban. Magyarország - más tagállamokkal együtt - egyelőre azt vizsgálja meg, hogyan lehetne kezelni a helyzetet: van-e esély arra, hogy a kérdéses tagállamok esetleg együtt tárgyaljanak Moszkvával, vagy valamilyen "egyenszerződést" lehet elérni az oroszokkal.

Azt a magyar újságíróknak nyilatkozó brüsszeli források is elismerték, hogy a harmadik energiacsomag később lépett hatályba, mint ahogy a szerződéseket aláírták, ezért sem indított még eljárást a bizottság. Ám a gázvezeték nem működhet az EU területén úgy, hogy az uniós jogszabálynak ne felelne meg. Egyelőre nincs arra vonatkozó napirend, mikor kezdeményeznék a tagállamok az újratárgyalást az oroszokkal. Orosz nyilatkozatok szerint a vezeték magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődhet meg.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.