A németek bírálják a 2020-as EU stratégia egyes elemeit is, közben éles ellentéteket váltott ki az alternatív befektetésialap-kezelők megrendszabályozásának egy éve lappangó kérdése, amelyet most a britek további halasztásra ítéltek. Ez utóbbi globális ügy: az amerikaiak is beleszóltak.

Görögországot nem fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye, ezért pénzügyi támogatásra sem szorul az eurózóna tagjai részéről, vagyis a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozót sem kellene e kérdésnek uralnia - mondta vasárnap a Deutschlandfunk német rádiónak Angela Merkel kancellár, s ezzel elég világosan értésre adta, mi a véleménye a most már hetek óta tartó feszültségről. Athén a hitelek magas felára miatt panaszkodik, s szeretné, ha az eurózóna - mint szavakban sejteni engedi - közzé is tenné, milyen pénzügyi támogatási keretről gondolkodik. Papandreu kormányfő szerint ez megfékezné a piacokat.

Az eurózóna pénzügyminiszterei viszont azt mondják, amíg a görögök nem kérnek, addig nem kapnak. A görögök meg nem kérnek pénzt, hanem egyértelmű szolidaritásra vágynak. Minthogy ezen a holtponton nem tudnak túllendülni, jórészt a németek ellenkezése miatt, valóban nem lenne sok értelme a kétnapos csúcsot ennek szentelni. Igaz, Barroso bizottsági elnök pénteken késő este még nyilatkozatban szólított fel az európai megoldás mielőbbi meglelésére, de Merkel álláspontja lehet a meghatározó. A görögök meg lebegtethetik: a Nemzetközi Valutalaphoz fordulnak-e. Érdekes adalék: egy görög lapnak azt mondta vasárnap Angel Gurria, az OECD főtitkára, hogy miután az eurózónának nincs kidolgozott támogatási stratégiája, ezért az IMF bevonása elkerülhetetlen.

A csúcs napirendjén viszont egyértelműen szerepel a 2020-as versenyképességi, innovációs, zöld stratégia taglalása, de Berlin ez ügyben is közölte: az EU a német alkotmányos berendezkedés miatt nem szabhatja meg az oktatási célokat. A pénzügyminiszterek meg úgy fogalmaztak legutóbbi ülésükön, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások szintjének meghatározása helyett sokkal átfogóbb, az eredményt is számba vevő mutatót kellene találni. Nyilván úgy vélik, pusztán azzal, hogy az unióban átlagosan a GDP három százalékára futtatják a kutatás-fejlesztés támogatását, még nem lesz gyorsabb iramú a gazdasági növekedés.

A csúcs napirendjére ugyan nem vették fel, de a folyosókon nyilván szót ejthetnek azért az alternatív befektetésialap-kezelőket szabályozni hivatott, és egy éve készülő európai törvényjavaslatról, amely a G20-ak pénzügyminisztereinek áprilisi washingtoni találkozóján az érdeklődés homlokterébe kerülhet. Az EU-ban éles vitákat gerjeszt e kérdés, amely most a brit tiltakozás miatt több hónapos halasztást szenved. Az unió és az Egyesült Államok viszonyát is megterheli az alapok megítélése. A fedezeti (hedge) és az egyéb, nyersanyag-, ingatlanalapokat, valamint a vállalati felvásárlásokkal foglalkozó magántőke társaságokat az európai kormányok a pénzügyi válság kirobbantásáért is felelősnek tartják, és ezért sokkal szigorúbban szabályoznák őket, mint korábban.

Ám Geithner amerikai pénzügyminiszter protekcionizmussal vádolta meg az Európai Uniót, amely viszont úgy reagált, hogy a G20-ak tanácskozásainak szellemében jár el. Vagyis: pénzügyi vállalkozás és termék nem maradhat szabályozás és felügyelet nélkül. A brit pénzügyi vállalkozások érdek-képviseleti szervezetének igazgatója, Simon Walker azt mondta, hogy a készülő tervezet olyan, mintha Németországban visszafejlesztenék a feldolgozóipart, vagy Franciaországban a mezőgazdaságot. Az európai fedezeti alapok hetven, a magántőke társaságok nyolcvan százaléka londoni székhellyel üzemel. S London félelme az, hogy a külföldi, főleg amerikai alapok máshova teszik át székhelyüket, ha tevékenységüket korlátozzák az Európai Unióban. A tét nagy, hiszen becslések szerint csupán a fedezeti alapok jelenleg kétezer milliárd dollárnyi vagyont kezelnek világszerte.

A szövegről azonban nemcsak a pénzügyminisztereknek kell megállapodniuk, hanem az Európai Parlamentben is közös nevezőre kell jutni, s a tervezethez egyelőre csaknem kétezer módosító indítvány érkezett. Amerikai és brit részről azzal érvelnek, hogy az unión kívüli alapok esetében a működési engedély megszerzése olyannyira megnehezülne, hogy nem tudnának az EU-ban tevékenykedni. Nemcsak a tőkekövetelmények emelkednének, hanem teljesen átláthatóvá kellene tenniük üzletvitelüket, a hitelállománytól a kezelt vagyon banki elhelyezésén át a kereskedelmi stratégiáig, a kockázatkezelésig és a vagyonértékelés módszeréig. Azok az alapok például, amelyek Európában is jelen vannak, de amelyek letétkelezője harmadik országban (az EU-n kívül) található, más elbírálás alá esnének, s aligha tudnák megszerezni az uniós egységes belső piaci jogosítványt.

Az eredeti bizottsági javaslat még azt tartalmazta, hogy ha egy alap engedélyt kap valamely uniós országban, akkor automatikusan működhet mind a huszonhét országban. Később ez kikerült a szövegből. A pénzügyminiszterek és az EP illetékes bizottságának tagjai úgy vélik: a befektetők védelme megkívánja, hogy a harmadik ország szabályozása is ugyanolyan legyen, mint az EU-é. Hiába dolgozik egy alapkezelő Londonban, ha a pénzt a Kajmán-szigeteken tartja, nagy a veszély, hogy csőd esetén az ottani eljárást alkalmazzák, amely közel sem olyan szigorú, mint amilyen az uniós lesz. S az EU és az USA szabályozása is eltér egymástól.

Brüsszelben járt a minap Gary Gensler, a származékos piac szabályozásáért felelős CFTC hatóság elnöke, aki azonos megközelítést sürgetett az alapok és a termékek esetében, mint amilyen például a görögök miatt is nagy figyelmet kapott államcsőd elleni biztosítást tartalmazó CDS.

A pénzügyi tanácsban a britek a minap elérték, hogy a kérdést elnapolták. Gordon Brown brit miniszterelnök felhívta a szintén a szocialista táborba tartozó spanyol kormányfőt, mint az unió soros elnökét, és sikerült időt nyernie. Zapatero nem merte megkockáztatni, hogy az EU egyik nagyhatalmát minőségi többséggel leszavazzák és elszigeteljék. A téma most már csak a májusra tervezett brit általános választások után jöhet elő újra az EU-ban, addig azonban áprilisban a G20-ak megpróbálkozhatnak a nézetek globális közelítésével.