Már a kétmilliárd eurót közelíti a Magyarország külfölddel szemben fennálló finanszírozási képessége. A tőkemérleg és a fizetési mérleg együtt – szezonálisan kiigazítva - 1,94 milliárd eurót tett ki a tavalyi záró negyedévben, csaknem a dupláját az egy évvel korábbinak és majd ötszörösét a 2012 elején kimutatottnak. Abban sok meglepetés nincsen, hogy a hazai bruttó össztermék durván 7,7 százalékának megfelelő adatot a beözönlő uniós eurómilliók srófolták fel.

Az EU-transzferek bevételi többlete 1,41 milliárd eurót tett ki, bő háromszázmillióval többet, az egy évvel ezelőttinél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján ma hétfőn közzétett adatokból. Az összetevők közül az export és az impont egyaránt nőtt a negyedik negyedévben, előbbi 23,73 milliárd euróval rekordot döntött, egymilliárdot hozzátapasztva az egy évvel ezelőtti adathoz, míg a behozatalnál az éves plusz félmilliárdos, ezzel 21,74 milliárd eurósra jön ki a számla.

A szolgáltatásoknál mért 823 millió eurós többlet belesimul az eddigi, jobbára stagnáló trendbe, ezen a ragyogó évet záró idegenforgalom sem tudott érdemben hozzátenni.Hatszázmillió eurós egyenlege inkább csalódást keltő, főként ha a vendégszám alakulását nézzük. Az idegenforgalmi bevételek leszédültek az egymilliárd eurós tavaly tavaszi csúcsról, 963 millió euró állt szemben a 355 milliós kiadással. A jövedelmeknél mért 1,5 milliárd eurós mínuszt lassan betonba lehet önteni, szintje szinte két éve változatlan.

A jegybanki tartalékok értéke az év végén 33,8 milliárd euró volt.

Visszatérve az EU-val  kapcsolatos tranzakciókhoz: az eredményszemlélet adatokat tekintve,  és szezonális kiigazítás nélkül számolva a folyó transzferek egyenlege a negyedik  negyedévben 824 millió euró, míg a tőketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete 1,41 milliárd euró volt. Így összesen 2,23 milliárd euró volt a felhasznált EU-források egyenlege – írja az MNB közleménye, hozzátéve, hogy az EU-val kapcsolatos folyó és tőketranszferek együttesen igazított negyedéves értéke 1,4 millió euró volt.

Az adatok azt jelzik, hogy a gazdaságot egyértelműen az uniós támogatásokhoz köthető beruházások hajtják, viszont az igazi fellendülés következményei egyelőre nem látszanak a mérlegen, ugyanis az importigényes belső fogyasztás és beruházások miatt a behozatal látványos növekedésének elvben a külfölddel szemben fennálló finanszírozási képességünk gyengüléséhez kellene vezetnie, ennek azonban nincs nyoma a mérlegstatisztikában.