Újratervezést kér a kormánytól a Költségvetési Tanács
Nem emelt alapvető kifogást a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a Költségvetési Tanács (KT), ám megfontolásra javasolja a tartalékok emelését. Kovács Árpád, a háromtagú testület elnöke azt mondta: a KT, mint mindig, úgy most is egységes álláspontot tett közzé, amit megkönnyített, hogy nem volt jelentős eltérés az elemzők, független kutatóintézetek, illetve a jegybank és a számvevőszék által készített makrogazdasági pályák között.
A testület tagja Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, így természetes, hogy használják ezen intézmények elemzéseit. Ezenkívül még a GKI Gazdaságkutató Intézet és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisait, valamint a nagyobb elemzőházak előrejelzéseit vették figyelembe. A tanács az így készült elemzéseket, illetve a belőlük készített saját kitekintést még nem tette közzé, egyelőre csak a véleményüket küldték meg az Országgyűlésnek – a szabályoknak megfelelően, tehát épp tíz nappal azt követően, hogy megkapták a jövő évi büdzsétervet.
A KT érdekes módon nem nyilvánított véleményt a jövő évi inflációs várakozásról. Mint arról beszámoltunk: a kormány eredetileg 2,8 százalékos árindexre alapozva számolta ki a 2014-es büdzsét, ám Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a hétvégén bejelentette, hogy immáron 2,4 százalékos inflációra számítanak. (Elemzők az előző becslést erősen túlzónak mondták, de a jelenlegi is az általában várt átlagos fogyasztói áremelkedési szint felett van). Mindez azért fontos, mert a túlbecsült infláció túlzott bevételi várakozásokat és a szükségesnél magasabbra tervezett kiadásokat jelent. A Költségvetési Tanács véleményében azonban ez nem jelenik meg – vagyis nem pontosan ennyire kimondva.
A testület – tőle szokatlan módon – nagyon egyértelműen fogalmazva állapítja meg: a jövő évi áfabevételi terv még akkor is túlzó, ha a kormány makrogazdasági pályája alapján számolunk. A KT szerint a pálya alapján a főbb adó- és járulékbevételek "az áfa kivételével reálisan tervezettek". A forgalmi adónál azonban a vélemény értelmében a kormány "a fogyasztás növekedéséből és más, vélhetően a gazdaság fehéredésének tulajdonított tényezőből származó hatást is optimistán becsüli meg". A Költségvetési Tanács úgy látja, a bevételek akár a GDP 0,5 százalékával is elmaradhatnak az előirányzattól. (Mint megírtuk: a kormány csak a pénztárgépek elektronizálásától vár 180 milliárdos többletbevételt az áfánál, ami az ebből származó teljes idén tervezett adóbevételnek a hat százaléka).
További kockázat – hasonló mértékben – a frekvenciaértékesítésből származó bevétel, ami a KT szerint aligha érkezhet be. Igaz: erre van a kormánynak megállapodása, csak az a kérdés, valóban ennek megfelelő számot írtak-e be a büdzsébe. A KT szerint mindenesetre ez is hozhat a GDP 0,5 százalékának megfelelő kiesést. A kettő együtt közel 300 milliárdos lyukat feltételez, ami nem csak önmagában veszélyes.
A kormány ugyanis a GDP 2,9 százalékát kitevő hiánnyal és az adósság kismértékű, a GDP 0,4 százalékát kitevő csökkentésével számol jövőre (ez alapján az idei 76,8 százalékról 76,4 százalékra mérséklődne az adósság). A KT úgy véli, hogy a hiánycél tartható, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a 2,9 százalék túl közel van az uniós kritériumként emlegetett (de a stabilitási törvényben is meghatározott) három százalékos célhoz, miközben az adósságmutató javulása is kicsiny. "Ez azt jelenti, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, alacsonyabb infláció, vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél ksimértékben nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését, a hiánycél tartását". Fordítunk: bármi kis baj is történik, 3 százalék fölött lesz a hiány, növekvő pályára áll az adósság, és vagy meg kell szorítani, vagy pedig jön az uniós szégyenpad (és az alaptörvénysértés).
Ráadásként tényleg ott a növekedési kockázat is, bár a Költségvetési Tanács szerint tényleg összejöhet a kétszázalékos növekedés. Ehhez a nemzetközi konjunktúra élénkülése kell, valamint bővülő belföldi kereslet: a lakossági fogyasztás növekedése, a bővülő uniós forrásfelhasználás és az MNB ösztönző programjának együttes hatása. Igaz, a testület azt is megállapítja, hogy a kormányzati 2 százalékos bővülési prognózis "a gazdasági növekedés lehetséges tartományának felső sávjába tartozik".
Mindezek alapján a testület azt javasolja a kormánynak, végezzen új kockázatelemzést, és "ennek figyelembevételével határozza meg a 2014. évi törvényjavaslatban a tartalékok mértékét, vagy tegyen javaslatot egyéb, a kockázatok kezelésére alkalmas intézkedésre". Mint korábban közöltük: a kabinet jövőre már csak százmilliárdos tartalékot képzelt el (az idei 400 milliárd után) arra az esetre, ha prognózisai túlzóak volnának, és nem jönne össze a várt bevétel. A KT most ennek az emelésére tett javaslatot.
