Újrarajzolják a világ pénzügyi rendszerét
A jelentőségében a Bretton Woodsban, 1944-ben tartott nemzetközi találkozóhoz mérhető csúcsértekezlet keretei körvonalazódtak szombaton Camp Davidben, ahol George W. Bush Kanadából átruccanó francia kollégáját, Nicolas Sarkozy-t, illetve José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét fogadta. Sarkozy szerint erre még novemberben sor kerülhet, New Yorkban, mivel a válság ott kezdődött. Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár felvetette, hogy a globális pénzügyi rendszert újradefiniáló, a világ vezető gazdaságait, valamint Oroszországot tömörítő G8-ak részvételével zajló értekezletet a világszervezet égisze alatt rendezzék, ezzel is mutatva a multilaterális megoldás iránti közös elkötelezettséget. Ezt azonban a Fehér Ház udvariasan elhárította. A csúcsra meghívott további országok között szerepelnek a feltörekvő gazdaságok, Kína, Brazília, India, illetve Ausztrália, Dél-Korea és Szaúd-Arábia is a The Washington Post vasárnapi száma szerint.
A követendő elvekben azonban még korántsincs egyetértés. Abban megállapodtak, hogy a szabályozó intézményi változások mellett "alapvető a demokratikus kapitalizmus alapjainak megtartása; a szabad piacok, a szabad vállalkozás, a szabad kereskedelem melletti elközelezettség." De az Egyesült Államok ellenzi például, hogy az új szabályozás olyan mélyreható legyen, mint amilyennek Európa tervezi. Nem támogatja, hogy minden pénzintézetre kiterjedjen, érintse a csúcsvezetői jövedelmeket. Azt az elképzelést, hogy a kockázati alapok tevékenységét is globális keretek között felügyeljék, még a britek sem támogatják. Sarkozy és Barroso egy globális "korai előrejelző rendszer" létrehozását, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepének átgondolását, a pénzintézetek mellett a hitelminősítőkre is kiterjedő szigorúbb szabályozást szorgalmazott. Felvetődik az adóparadicsomok megregulázása is. A G7-ek csoportjának egy héttel ezelőtti pénzügyminiszteri értekezletén egyébként a fő nézeteltérés az óceán két partja között az volt, hogy Amerika nem állt Nagy-Britannia mellé abban: a klíringházakként működő központi bankok vagy pedig kormánygarancia segítségével mozdítsák elő a bankközi kölcsönök fokozottabb áramlását.
Sarkozy egyébként a frankofón (francia nyelvű) országok hétvégi, a kanadai Québecben tartott csúcsértekezletén részletesen is kifejtette elképzeléseit az "újjáalapított kapitalizmusról". Mint a Magyarországot az eseményen képviselő Szabó Miklós akadémikus lapunknak elmondta: a pénzügyi válság rányomta bélyegét a csúcsra, a francia államfő beszédét pedig többször is vastaps szakította félbe. Mint mondta, "a világ rossz irányba megy", többször elismételte, hogy az újjáalapított kapitalizmusnak "nagyobb tisztelettel kell viseltetnie az ember iránt." Véget kell vetni szerinte a profit megszállott, rövid távú hajhászásának, a spekulációra és a mohóságra épülő rendnek. Ehelyett az etikai szempontoknak, a morális és szociális felelősségnek kell előtérbe kerülnie a gazdaságban.
A neoliberális dogmáknak, a deregulációnak adott pofon, amely ezúttal nem keynesiánus közgazdászok, hanem a valóság részéről érkezett, az amerikai pénzügyi sajtóban is érezhetően felértékeli Sarkozy, illetve a saját népszerűtlenségét is most jelentősen oldó Gordon Brown vezető szerepét. Ugyanakkor a Post megszellőzteti: Barack Obama elnöksége esetén vezető szerephez juthat kormányában Robert Rubin, aki Bill Clinton adminisztrációjában betöltötte már a pénzügyminiszteri posztot, s éppenséggel korábbi nagy deregulátorként bírálja most a sajtó. De a kincstár élén szintén kipróbált Lawrence Summers, illetve Timothy Geithner, a New York-i Fed elnöke is helyzetbe kerülhet. Ha november végén lesz a tervezett csúcs, úgy éppen az lesz az egyik érdekessége, hogy Amerika már új elnököt választott, de a jövő irányvonalának kijelölésében Bush játszhat még szerepet. A republikánus John McCain elnöksége esetén Michael Bloomberg, New York milliárdos üzletember polgármestere vagy Robert Zoellick, a Világbank jelenlegi elnöke kaphatja a pénzügyi tárcát.
Washington
