Újrainduló mecseki szénbányászat: álmok és realitás
A mecseki szénbányák a kilencvenes években több milliárd forint veszteséget halmoztak fel, ezért a térség mélyművelésű üzemeit és külfejtéseit sorra bezárták. A megszűnt bányák szakemberei által létrehozott pécsi Calamites Kft. évek óta kutatja a mecseki szénvagyont, és el szeretné érni, hogy újra bánya nyíljon ebben a régióban.
A cég adatai szerint a Máza és Váralja települések közötti 10 és fél négyzetkilométeres területen mintegy 438 millió tonna szenet rejt a föld. Az itteni szén kokszolható, fűtőértéke 2-3-szorosa a lignitnek, ezért a Calamites úgy látja, hogy érdemes lenne külfejtést és mélyművelésű bányát nyitni a két falu határában. Erről a kft. tulajdonosa, Verbőci József csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Mázán.
A Calamites elképzelése az, hogy még idén egy külfejtést nyit, ami évi 100 ezer tonna szenet termel, majd 7-8 esztendővel később megnyit egy mélyművelésű üzemet is, ami évi 2,4 millió tonna szenet hoz felszínre. A külfejtés 40 embernek biztosítana munkát, a mélyművelésű üzem viszont közvetlenül 2 ezer, közvetve pedig 6-7 ezer embernek adna megélhetést.
A terv gyengéje, hogy tele van feltételes móddal. Verbőci elismerte: a külfejtés beindításhoz legalább 300 millió forint kell, ám a kft.-nek nincs ennyi pénze, és a bankok jelenleg nem kívánnak a beruházáshoz hitelt nyújtani, mivel nem látják azt rentábilisnek. Még több a bizonytalanság a mélyművelésű üzem dolgában, hisz annak a bányának a megnyitásához legalább 80 milliárd forint kellene.
Utóbbi bánya szenének javát egy erőmű égetné el. Ha azonban már létezne ez a bánya és az erőmű, akkor az ott termelt áram – magas ára miatt – nem lenne eladható. A Calamites szerint ennek ellenére melegen kell tartani a mecseki szénvagyon hasznosításának ügyét, hazánk ugyanis energetikailag túlzottan kiszolgáltatottá vált az olaj- és gáztermelő országokkal szemben.