Öt százalék korrekcióért, azaz büntetésért cserébe akár heteken belül újraindulhatnak a kifizetések tíz operatív programban, amelyek finanszírozását korábban felfüggesztette az Európai Unió – jelentette be Brüsszelben Lázár János és Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos.

A tíz kérdéses program a hét regionális operatív program, valamint a Környezet- és Energia Operatív Program, a Közlekedési Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program. A lépés azért jelentős, mert a magyar állami beruházások több mint 90 százaléka uniós pénzből valósul meg: ebből van út, hulladéklerakó vagy panel-korszerűsítés.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár augusztus 1-jével vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, azaz az uniós pénzekért felelős szervezet irányítását. Alig két héttel később megkongatta a vészharangokat: az uniós politikában szokatlan módon beismerte, hogy 15 operatív programból 13 kifizetését leállította Brüsszel (ezt általában csendben intézi mind az unió, mind az érintett tagállam). Ez pedig azt jelenti, hogy az elkészült projekteket, fejlesztéseket a magyar állam kifizeti, ám amikor elküldi a számlákat Brüsszelbe, nem kapja meg a pénzt. Azaz az államkincstár meghitelezi az uniós fejlesztéseket, amíg újra nem indulnak a kifizetések.

Ez két módon történhet: az adott tagállam perel, vagy megállapodásra törekszik. Magyarország mindig is az utóbbit részesítette előnyben. Ilyen esetben a visszatartott pénz bizonyos százalékát nem fizeti ki Brüsszel – ez a büntetés. Nem kell tehát semmit befizetni, egyszerűen kevesebbet utal az unió, az állam pénze benne marad a projektben.

Ez a százalék a legfontosabb: mint Hahn a sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva elmondta, 2 és 100 százalék között bárhol lehet a büntetés mértéke. Románia tavaly 25 százalékot kellett, hogy beáldozzon, és Lázár János is úgy fogalmazott: az első hírek hasonló mértékről szóltak. "Tisztességes megállapodás született" fogalmazott Lázár János, aki sikerként ítélte meg a döntést. (Ugyanakkor ez azt jelenti: Magyarország elfogadta a Bizottság július végi javaslatát, amely, mint korábban beszámoltunk róla, éppen ötszázalékos büntetés volt.) 

Újra lehet pályázni az elvont pénzre, de sietni kell

A "büntetés" összege Lázár számításai szerint 230-250 millió euró, azaz 69-75 milliárd forint lehet. Ezt azonban nem feltétlenül bukja el az ország, hiszen csak azokra a pályázatokra nem fizetik ki, amelyekre korábban lekötötték és megpróbálták lehívni. Újra, újabb projektekre le lehet kötni és fel lehet használni – már ha sikerül a kiírást és pályáztatást idén december végéig lezavarni. (Más kérdés: a büntetés az államháztartás hiányát növeli, hiszen a kérdéses összeg nem folyik be a költségvetésbe, miközben azt korábban bevételként tervezték. Ez a GDP 0,3 százalékával növelheti a deficitet, amivel Magyarország akár a bűvös 3 százalékos küszöb fölé is kerülhet, ami a túlzottdeficit-eljárás újbóli megindítását is magával hozhatja).

Lázár hozzátette: fontos az is, hogy a megbeszélésen arról is szó volt, hogy az Európai Biztottság segítséget fog nyújtani Magyarországnak a még le nem kötött uniós pénzek felhasználásához: az operatív programok módosításával, illetve a legnagyobb projektek listájának benyújtásával. Idén december 31-én ugyanis véget ér a 2007–13-as uniós költségvetési időszak, az addig nem lekötött pénz pedig elveszhet. Magyarország esetében akár 5-600 milliárd forintról is szó lehet. És erre jön rá a ma bejelentett 69-75 milliárd, amelyet újra meg kell pályázni, ha nem akarjuk elveszíteni.

Korlátozta a versenyt, hogy követelmény volt a magyar mérnök

Az említett tíz programban a kifizetések az úgynevezett "mérnökügy" miatt álltak le. 2007 óta ugyanis a fejlesztések egyik feltétele volt, hogy a műszaki ellenőri feladatokat olyan személy végezze el, aki tagja a magyar mérnöki kamarának, illetve beszél magyarul. Ezt Brüsszelben a szabad verseny korlátozásaként értelmezték. A kormány egyébként erre reagálva gyorsan, már februárban kivette a kérdéses feltételt a kiírásokból.

Johannes Hahn a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nincs abban semmi különös, hogy felfüggesztik a kifizetéseket, ez a "napi rutin része." Mint elmondta, idén legalább száz operatív program kifizetéseit függesztették fel, és szinte minden tagállam érintett.

A következő hét évben gazdaságfejlesztésre költenénk az uniós pénzt

Magyarország egyébként – Hahn szerint elsőként – már benyújtotta a következő, 2014–2020-as költségvetési időszakra vonatkozó partnerségi megállapodás első tervezetét is. Lázár erről úgy nyilatkozott: a kormánynak az a terve, hogy az említett időszakban az uniós támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztére fordítja, de "természetesen tiszteletben fogjuk tartani az EU prioritásait."

Lázár János és Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos. Megegyeztek