A kamatcsökkentést mindenki biztosra vette, csak annak mértéke volt kérdéses. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve segített Matolcsyéknak azzal, hogy múlt szerdai döntésével elodázta a fél világot nyomasztó problémát, azaz a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program (QE3) kivezetésének megkezdését, s ezzel kedvező hangulatot teremtett a piacokon, növelte a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát.

Decemberig papírforma szerint marad a 85 milliárdos havi kötvényvásárlási keret, azaz bőségesen lesz likviditás a piacokon. A viszonylag jó hangulatból az ötmilliárd dolláros keretösszegű dollárkötvény-kibocsátásra készülő kormány is profitálhat, alacsonyabb hozamszint mellett gyűjthet be friss forrásokat.

A külső környezet, az országkockázat a kormány kedve szerint alakul, ahogy a kamatdöntéskor kötelezően figyelembe veendő inflációs kockázatok is vállalhatók. Sőt, gyakorlatilag ilyenek a rezsicsökkentési hullám beindulásával már nem is léteznek, az infláció az év végére akár egy százalék alá is süllyedhet a novemberi energiaár-csökkentés nyomán. A belső kereslet kiugró növekedésére pedig józanul nem lehet számítani, így a fokozódó kereslet inflációgerjesztő hatása sem tud érvényesülni.

A nagy kérdés, hogy meddig vághatja a kamatot a Matolcsy György vezette héttagú monetáris tanács, amely az augusztusi kamatdöntésben már nem volt egységes, Cinkotai János és Pleschinger Gyula ugyanis elégnek látott volna egy szerényebb tíz bázispontos csökkentést a húsz helyett. Amennyiben a mindent meghatározó külső környezetben nem áll be döntő változás, akkor folytatódhat a kamatvágási sorozat. Év végére az elemzők 3 és 3,5 százalék közötti szintet látnak.

Az Equilornál úgy vélik, ezután is marad a húsz bázispontos csökkentéseknél a tanács, így december végére elérheti a három százalékot az irányadó ráta. Ez az alapforgatókönyv, eltérés Gabler Gergely senior elemző szerint akkor következhet be, ha a Fed még az idén megkezdené a QE3 program kivezetését, s ezzel nagyobb turbulenciát váltana ki a nemzetközi piacokon, ami egy jelentősebb mertékű forintgyengülést eredményezne. A piaci árazás ennél valamivel enyhébb pályát mutat, a határidős kamatok alapján, decemberben 3,23 százalék lehet az irányadó ráta.

Az alapkamat szintje azért is fontos, mert a jegybank kétezermilliárd forint keretű beruházásösztönző programot hirdetett nemrég a növekedési hitelprogram folytatásaként. A pénzt ingyen továbbítja a kereskedelmi bankoknak, de ezt a többletet forrásoldalon a kéthetes kötvények kibocsátásából kell fedeznie, arra pedig az alapkamatot fizeti az MNB. Minél alacsonyabb a ráta, annál kisebb lesz az MNB-nak a hitelprogramon elszenvedett vesztesége, amit aztán a kormánynak a költségvetésből kell majd kipótolnia.

Bebesy Dániel szerint is további veszélyforrást jelenthet a jegybank hitelprogramja, de nemcsak az MNB veszteségeinek növekedése révén, hanem azzal is, hogy növeli a forintkínálatot, így gyengíti a hazai devizát. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere arra is figyelmeztet, hogy a Fed-döntés ellenére a helyzet alapvetően nem változott, tehát a jelenlegi kedvezőbb nemzetközi hangulat csak átmeneti. Az amerikai gazdaság élénkülése miatt a fejlett piaci hozamok tovább fognak emelkedni, csökkentve a mozgásteret a feltörekvő piaci jegybankok, így Matolcsyék számára is.

Az euró/forint árfolyam reggel még 298,5-nél nyitott, a kamatdöntést már 300,5 forinton fogadta, onnan tért vissza a háromszázas szintre. A kamatdöntés indokairól a három órakor kiadott MNB-közleményből tudhattunk meg többet. A monetáris tanács helyzetértékelésében a már megszokott elemeket sorolja fel a gyenge belső fogyasztásról, a tartósan alacsony tartott inflációról, a gazdasági növekedés remélt megindulásáról és gyenge, de a hitelprogram nyomán remélhetően felerősödö beruházási kedvről és a nemzetkozi környezetet kockázatairól amíg oda nem jut, hogy leszögezze: az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre. A ciklus tehát folytatódik – üzenik.