Megfekteti-e a Grímsvötn az európai repülést?
A legrissebb információk szerint már hamut nem, csak gázt lövell a Grímsvötn izlandi vulkán, ami a frászt hozta Európa légiközlekedésére. Reggel bezárt Bréma és Hamburg közül Bréma nem sokkal 11 óra után megnyílt, bezárt, majd kettő utábn megnyitott a két berlini reptér, a Tegel és a Schönefeld. A zárlat elmúlt, a káosz felszámolására egy ideig még várni kell. A két legforgalmasabb csomópontot, Münchent és Frankfurtot most elkerülte a hamufelhő, ami nagy szerencséje a Lufthansának. Peter Ramsauer német közlekedési miniszter szerint a német repülésügyi hatóságok jobban felkészültek a helyzetre, mint az egy éve. Rendkívüli stáb ügyeli a légteret, s ha a légköbméterenként 2 milligrammos hamutartalmat eléri a koncentráció, repülési korlátozásokat léptetnek életbe.
A szakértők ugyanakkor változatlanul azt kritizálják, hogy máig nem született a helyzet kezelésére egységes európai megállpaodás.
Elérheti Magyarországot? - Cseh korlátozások
A hamufelhő kelet felé mozog, a számítások szerint este nyolc óra körül éri el Csehországot, s lefedi a légtér negyedét. Jó hír, hogy a nem nyúlik 6000 méteres magasság fölé, tehát az utasszállítók átrepülését nem kell korlátozni. A cseh reptereken ugyanakkor reálisan számolni kell a le- és felszállások korlátozásával, sőt a légikikötők bezárását sem lehet kizárni. Szlovákiában egyelőre nincs készültség, mert a hatóságok azzal számolnak, hogy a hamufelhő elkerüli az ország légterét.A mozgása azonban a szél függvényében változhat, így nem lehet teljesen kizárni, hogy az eléri Szlovákiát vagy Magyarországot.
Szakértők szerint a Grímsvötn vulkán kitörése erősebb lesz, mint tavaly az Eyjafjallajökull, mégsem okoz majd akkora káoszt. egy éve, április 16-án tört ki a nyelvtörő izlandi vulkán, amely miatt előbb részleges, az északi repterekre érvényes légtérzárat rendeltek el a hatóságok, ám néhány nap múlva gyakorlatilag teljes európára érvényes légtérzár lépett életbe.
A hat napos leállás majd az összes európai országot érintette, utasok milliói ragadtak a reptereken, a légiközlekedésben érdekelt cégeknek, főként légitársaságoknak 1,8 milliárd dolláros kárt okozott. A légiközlekedés leállása több, a logisztikáját a szállítógépekre alapozó céget tett tönkre, de az infrastruktúra kiesése érezhető mértékben lassította a válság miatt épp csak magára találó európai gazdaság növekedését is. Szakértők szerint egy-két tizedszázalékkal vetette vissza a növekedést.
Tavaly április 16.-a után előbb Izland légterét zárták le, később a sziget körüli transzatlanti légifolyosókról kellett elterelni a repülőgépeket, mert utazómagasságon, 8-13 ezer méter között is eluralkodott a mikroszemcséket tartalmazó hamufelhő. Később észak-német, majd holland és benelux repterek is áldozatul estek a légtérzárnak, később teljes európa leállt. A helyzetet csak bonyolította, hogy a hatóságok nem voltak felkészülve a jelenségre, a légtérzárakat hirtelen rendelték el, ezért sok repülő "ottragadt" a célállomáson, sokszor napokig.
A helyzet kísértetiesen emlékeztet a tavalyi eseménysorra, annak ellenére is, hogy a Grímsvötn kitörését előre jelezték, s azt is: sokkal erősebb lesz, mint az Eyjafjallajökull. Kedden még csak Izland és Skócia egy része volt zárva, de az esti göteborgi Malév járat már a pilóta döntése alapján inkább Koppenhágában szállt le. Ma reggel már el sem indult a göteborgi, a hamburgi és a koppenhágai járat, de zárva van Bréma repülőtere is. A légitársaságok azonban most óvatosságból is törölhetik a járataikat, ha nem akarják, hogy a repülőgépük egy, a bázisuktól távoli reptéren rekedjen.
A jég miatt erős az izlandi vulkán
Juhász Árpád geológus a TV2 reggeli műsorában elmondta: a Grímsvötn kitörése erősebb, mint az Eyjafjallajökull: a hamufelhő húsz kilométer magasba lövellt fel. Igaz, sokkal nagyobb arányban tartalmaz nagyobb részecskéket, amelyek egy idő után visszahullanak a földre és "kiürítik" a hamufelhőt. Tavaly a hamufelhő sem volt ilyen magas, és a kitörés osztályzata érte el a vulkánok nyolcas skáláján a négyeset - ettől jegyzik erősnek a kitöréseket.
Persze a hamufelhő magassága nem verseny: épp elég, ha a 8-11 ezer méteres magasságban nagy területen eluralkodik a hamufelhő. A geológus elmondta: a hamufelhő azért nagy kiterjedésű, s ér el egészen nagy magasságokig is, mert az izland vulkánokat általában jég borítja, amely a vulkáni aktivitás idején megolvad, a keletkező vízgőz pedig megsokszorozza a robbanások erejét.
A repülőgépekre azért veszélyes a hamu, mert a mikroszemcsék a hajtóműbe jutva megolvadnak, rátapadnak a turbinalapátokra, s tönkreteszik őket. Idén ebből a szempontból is felkészültebbek lehetnek a légitársaságok: a légiirányítás és a vulkanológiai intézetek is elemzik a felhőket, s tudják, milyen adatokra érdemes odafigyelni.
Az Easyjet fapados légitársaság tavaly óta szorgalmazza az AVOID (Airborne Volcanic Object Identifier and Detector) technológia használatát, melyet az Airbus repülőgépgyártóval közösen teszteltek is a vulkáni eredetű lebegőtárgy észlelés és azonosítás érdekében. Az Airbus és a Boeing pedig tavaly óta konkrét kísérleteket is elvégzett, hogy a hamu milyen veszélyeket rejt a hajtóművekre - igaz ezügyben konkrétan használható eredményeket ezidáig nem közöltek.
