Tájékoztatásuk szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiírt komplex vállalati technológia fejlesztésre 10 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban, 3,5 milliárd forint a Közép-magyarországi Operatív Programban (KMOP) áll rendelkezésre 2010-ben.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló komplex beruházások támogatására a kiíró 10 milliárd forint keretet szán a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban.

A komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja a fejlődőképes vállalkozások innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez, a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez, a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való hozzájárulás elősegítéséhez kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása.

A MAG Zrt. összesítése szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv célirányos gazdaságfejlesztési programjaiban tízezer hazai kis- és középvállalkozás jutott már több mint 300 milliárd forint vissza nem térítendő uniós fejlesztési támogatáshoz. Az elnyert támogatások harmadát, több mint 100 milliárd forintot már kifizettek a nyerteseknek.
A program első három évében összesen 15 ezer pályázatot nyújtottak be, ami azt jelenti, hogy minden három pályázatból kettő sikeres volt.

Pályázati úton 2007 óta mintegy 400 milliárd forint vált elérhetővé a magyarországi vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban. A pályázók mintegy 15.000 támogatási igényt adtak be a GOP és a Közép-Magyarországi Operatív Program kiírásaira. Ezek 92 százaléka vállalkozásfejlesztési támogatásra, 7 százaléka kutatásfejlesztési célokra, 1 százaléka pedig az üzleti környezet fejlesztését célzó kiírásokra szólt.

A vállalkozásfejlesztési pályázatok nyerteseinek közel 80 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. Ezen belül a kisvállalatok 41 százalékkal, a közepesek 32 százalékkal, a mikrovállalkozások pályázatai pedig 27 százalékkal részesedtek.

A MAG Zrt. szerint a támogatások területi eloszlása egyenletesnek nevezhető, a központin kívüli hat régióba a korábbi éveknél lényegesen nagyobb arányban jutott uniós pénz a vállalkozások modernizációjára.
A legtöbb gazdaságfejlesztési nyertes projektet az észak-magyarországi régióból adták be, ezen belül a legtöbb forrás Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe áramlott, de jó eredményekkel pályáztak még Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Heves megye vállalkozásai is.

Az egy vállalkozásra jutó támogatás mértéke Nógrád megyében volt a legmagasabb, miközben Vas, Zala és Tolna megye vállalkozói nyerték el a legkevesebb.

A támogatások 60 százaléka jutott Magyarország 105 leghátrányosabb helyzetű kistérségébe, ahol nagy a munkanélküliség és az átlagosnál fejletlenebb az infrastruktúra.

Egyre aktívabbak a vállalkozások a visszatérítendő uniós támogatások terén is, a legutóbbi összesítések alapján 2007 végétől mostanáig több mint kétezer alkalommal, összesen 12 milliárd forint értékben kötöttek Új Magyarország Mikrohitel hitelszerződéseket. Ezek voltak a legnépszerűbbek a hitelfelvevők körében, de további 9 milliárd forint összeg keretében egyéb uniós támogatású hitel- és garancia-konstrukciókat is igénybe vettek.

A MAG Zrt. szerint optimista várakozások övezik a 2010 első negyedévében elindult Kockázati Tőke Programot, amelynek keretében pályázati úton kiválasztott nyolc alapkezelő - a speciális kockázatok miatt - a bankszektor által nem finanszírozott, elsősorban korai életciklusban lévő, innovatív tevékenységet végző vállalkozások tőkefinanszírozásához biztosít fejlesztési forrásokat.