Fröhlich Zsolt, a VP Központi Bűnüldözési Parancsnokságának (KBP) parancsnokhelyettese a szervezet keddi sajtótájékoztatóján  elmondta: a vámhatóság még vizsgálja, hogy a hamis bizonylatokat  felhasználták-e más bűncselekmény elkövetésére, például állami  támogatások jogosulatlan megszerzése érdekében.

A VP KBP a napokban összehangolt akció keretében nyolc  helyszínen tartott házkutatást budapesti, valamint Pest megyei és  Heves megyei székhelyű gazdasági társaságoknál, illetve  tisztviselőik lakóhelyén - ismertette Sipos Jenő szóvivő. A nyomozás  adatai szerint az egyetlen személy irányítása alatt álló, budapesti  székhelyű gazdasági társaságok 2006-2009. között nem folytattak  valós gazdasági tevékenységet, hanem fiktív számlákat állítottak ki  megrendelésre, jutalék fejében. Az ily módon beszerzett számlákat a  közel 40, többségében építőipari tevékenységet folytató társaság  könyvelésébe beállította, és a vevőire áthárított áfa meg nem  fizetése érdekében valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtott be.

Az ügyben a nyomozó hatóság hat magyar állampolgárt  gyanúsítottként hallgatott ki különösen nagy mértékű adócsalás  bűntette megalapozott gyanújával, közülük hármat a bíróság előzetes  letartóztatásba helyezett - mondta a szóvivő. Valamennyi elkövetőt  sikerült elfogni.

Fröhlich Zsolt hozzátette: az 1,6 milliárd forintos adóhiányt  három cég 2006-2008. közötti könyvelésének vizsgálata alapján  állapították meg. Az adóhatóság bevonásával azonban valamennyi, a  számlagyártásban érdekelt cég könyvelését megvizsgálják, így a  számok még változhatnak. Az eddig feltárt adóhiányból 900 millió  forint egy cégnél keletkezett; a 900 milliós csalással a cég  kasszájából 4 milliárd forintot lehetett kivenni. A  számlaforgalomból a parancsnok-helyettes szerint egyébként nem  látszott, hogy mekkora ügyről van szó; döntően készpénzes számlák  voltak, 1-2 százalékos jutalékok fejében - mondta.

A parancsnokhelyettes elmondta: a mostani nem a legnagyobb  felszámolt számlagyár. A bűnözői csoport most 560-570 számlát  állított ki, korábban pedig már 20 ezer számlásat is sikerült  felszámolni, a számlák bruttó értéke a mostani 7,2 milliárddal  szemben elérte a 32 milliárd forintot.

A VP által felderített ügyek több mint 90 százaléka vádemeléssel  fejeződik be. A szervezet a károk megtérülése érdekében jelentős  biztosítási intézkedéseket tesz - hangsúlyozta Fröhlich Zsolt.  Elmondta: tavaly 20 milliárd forint - 16 százalék - volt a  megtérülés, az idén ennél kevesebb. A parancsnokhelyettes szerint a  lefoglalt áruk, eszközök tárolása költséges, értékesítése lassú, s  az eltitkolt vagyon nem feltétlenül Magyarországon található, így  feltárása nehéz és hosszadalmas, s nem mindig eredményes.

A parancsnokhelyettes a sikeresen lezárt ügyek közül kiemelte  azt a nemrég befejeződött 238 millió forint elkövetési értékű  bűncselekményt, amelynek során alapvetően távol-keleti árukat  forgalmaztak úgy, hogy az áfát "elfelejtették" befizetni; az elvont  adót ez esetben száz százalékban készpénzben biztosítani tudták.

Egy számítógép- és számítógép-alkatrész forgalmazó Heves megyei  cég kapcsán 3,923 milliárd forint értékű csalás és 214 millió forint  értékű adócsalás miatt nyomozott a VP; ebben az ügyben is vádemelési  javaslattal élt (12 személy érintett), az ügyészség a vádiratot már  be is nyújtotta.

Egy másik esetben ugyanazon kötőgépeket szállították országról  országra, az áfát mindig visszaigényelték, illetve nem fizették meg.  Az elkövetési érték itt 1,7 milliárd forint volt, a kár megtérülése  érdekében jelentős értékű zárolásra került sor, a gyanúsítottak száma 13.