Áprilisban 1,7 százalékkal volt drágább az élet Magyarországon, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsorából. Februárban 2,8 százalékos, márciusban pedig 2,2 százalékos volt az árak átlagos emelkedése, azaz immár harmadik hónapja maradt az index a jegybank által célként meghatározott 3 százalék alatt.

A havi drágulás 0,3 százalékos volt. Az üzemanyagok ára 0,6 százalékkal esett, a háztartási energiáé nem változott, míg 0,7 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy hónap alatt. Ezen belül az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs 4,3 százalékkal emelkedtek, míg jelentősen drágult a csokoládé és kakaó (6,2 %), a cukor (1,5 %) és a sajt (1,4%). Csökkent azonban a tojás (3,9%) és az étolaj (1,9%) ára. Áprilisban a ruházati cikkek ára emelkedett még jobban: 3,4 százalékkal. 

A múlt év azonos hónapjához képest is hasonló volt a helyzet. Tavaly áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (14,8%), a liszt (14,3%), a sertészsiradék (9,4%) és a száraztészta (8,9%) ára. A tojás viszont több mint 20 százalékkal olcsóbb lett. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,8 százalékal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.  

Az infláció jelentős esésében a kedvező bázishatások főszerepet játszottak, itt is első helyen az üzemanyagárakat kell megemlíteni. Tavaly áprilisban a drágulási hullám közel állt a tetőzéshez, míg most áprilisban éppenséggel a 400 forint alatti tarifákkal barátkozhattak ismét – igaz, csak rövid időre – az autósok. Tavaly áprilishoz képest az üzemanygaok ára 5,3 százalékkal esett. A nemzetközi piacokon tapasztalt nyersanyagár-csökkenés is hozzájárult az áremelkedési ütem lefékezéséhez.

Természetesen hatott a rezsicsökkentés is: a háztartási energia 8,4 százalékkal lett olcsóbb, a vezetékes gázért és az elektromos energiáért a KSH tapasztalata szerint egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. áprilishoz képest.

Mindemellett elemzők rámutatnak arra, hogy az infláció a következő hónapokban enyhén emelkedhet, az említett üzemanyag-drágulás például tavaly júniusban ért a tetőfokára. A háromszázalékos érték meghaladását ezzel együtt is csak kevesen valószínűsítik. Erről a júliusra ígért második rezsicsökkentési hullám "gondoskodik": a víz- és csatornadíj, és a szemétszállítási díj tízszázalékos beígért mérséklése 0,2 százalékponttal szoríthatja lejjebb az inflációt. Igaz ugyanakkor, hogy a dohánytermékek árrésének Fidesz által javasolt négyről tízszázalékosra történő növelésével adnak is egy pofont az inflációnak – és garantált profitot az újdonsült trafiktulajdonosoknak.

Nyártól a tavalyi élelmiszerár-robbanás inflációemelő hatása is kimúlik. Kérdés persze, hogy az idei szezon hogyan sikerült a mezőgazdaságban, ahol a túl jó termés éppúgy gondot szokott okozni, mint amikor szűkös eredményt hoz a termény betakarítása. Az inflációra nem nehezedik béroldali nyomás, a reáljövedelmek szerény növekedése ugyanis nem jár együtt a fogyasztás bővülésével. A többletpénzt a lakosság hitelei rendezésére fordítja, vagy félreteszi a bizonytalan gazdaságpolitikai jövőképet látva. Mivel nincs keresletbővülés, azt egymással versengő gyártók, termelők és a szolgáltatók is csak módjával emelhetik áraikat, különben elveszítik vásárlóikat.

S ha a stabilan alacsony, kézben tartott infláció kedvező külső környezettel, a magyar országkockázati felár (CDS) kedvező alakulásával – azaz csökkenésével – párosul, akkor garantálható a kamatcsökkentési hullám folytatása. Az is benne van a pakliban, hogy a monetáris tanács nem fogja vissza magát, és a kis lépések taktikáját feladva az eddigi 25 bázispontos vágásokról nagyobb sebességre vált.

Maga Matolcsy György jegybankelnök tett utalást egyik lapinterjújában egy esetleges 50 bázipontos kamatvágás kedvező, az eseményeket felgyorsító, a növekedési kilátásokat pedig javító hatásaira. A piac szerint a jelenlegi, 4,75 százalékon álló, azaz már így is mélységi rekordot felállító rátában még 100 bázispontnyi "túlsúly" biztos benne van, ennek leadását fél éven belül valószínűsítik a befektetők.

Elemzők ennél óvatosabbak, abban van közöttük konszenzus, hogy az alapkamat négy százalék környékén leragad, a tavaly augusztus óta tartó csökkentési ciklus ennél a szintnél véget ér. Ahhoz, hogy még mélyebbre süllyesszék a kamatszintet, alapvetően a nemzetközi hangulat tartós javulása szükséges, amihez – esetünkben – az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kiszabadulással, feszes költségvetéssel járulhat hozzá a kormány.

Visszatérve az inflációs prognózishoz: az év egészére 2,4-2,6 százalék körüli adatot várnak az elemzők, akik arra figyelmeztetnek, hogy az infláció jövőre átlépheti a 3 százalékot – ha a választások közeledtével nem lepi meg a kormány újabb rezsicsökkentési sorozattal a szavazókat.