Újabb kamatcsökkentést erőltettek Simorra
A monetáris tanács előtt egy kamattartásra és egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat szerepelt, utóbbit szűk többséggel fogadta el a testület – jelentette be a döntést követő tájékoztatóján Simor András jegybankelnök. Az ülés jegyzőkönyvét két hét múlva publikálják, addig az ott elfogadott többségi véleményt kell képviselnie a nyilvánosság előtt a tanács elnökének, azaz Simor Andrásnak.
Az elnök és két helyettese az augusztus végi kamatdöntő ülésen is kisebbségben maradt kamattartást szorgalmazó, óvatosságot tükröző véleményével, s minden bizonnyal ez most is így történt: a kormánypártok által delegált négy külsős tag akarata kerekedett felül.
Ez komoly hitelességi problémát vet fel, ugyanis már a múltkori döntés indoklásánál is a külső körülményeket, az ország megítélésének javulását hozták fel érvként a delegáltak, miközben az infláció az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása és a kormányzati adóemelések következtében 5,8 százalékra gyorsult. A mostani döntést pedig még rosszabb, 6 százalékos augusztusi inflációs adat ismeretében hozta meg a többség.
Az előrejelzések pedig az infláció őszi gyorsulását vetítik előre, majd év végére húzódhat vissza az index a 6 százalékos küszöb alá. A jegybank inflációs célja azonban 3 százalékos, azaz annak elérése egyre távolabbi jövőbe vész. Simor András közölte: a célt 2014 második felében érhetik el, ha a kamatot augusztusi szinten hagyták volna bő féléven át.
A monetáris tanács viszont a Magyar Nemzeti Bank szakértői apparátusának a véleményét is felülírta, ami merőben szokatlan, unortodox lépés. A jegybanktörvény szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, de úgy látszik, hogy ettől – a második kamatcsökkentés után – elszakadni látszik. Az ezt firtató kérdésre Simor András a tájékoztatón kitérő választ adott.
Az viszont közismert, hogy a jegybankelnök és két helyettese az inflációs cél elérése érdekében dolgozik, így a cél feladása rájuk biztosan nem vonatkozik. A gazdasági növekedés beindítását monetáris eszközökkel elősegítő szándék azonban egyelőre semmilyen eredményt nem tudott produkálni, ahhoz ugyanis kevés volt a kamatcsökkentés mértéke, hogy érdemben javítsa a hazai hitelezési hajlandóságot. Ez a mai kamatszint pedig egyelőre annyira nem alacsony, hogy a befektetők kivigyék a pénzüket az országból, s ezzel szabadjára engedjék a forintárfolyamot.
A növekedés ösztönzése fontos dolog, de ahhoz elsősorban kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség. Ennek azonban csak szavakban látni a nyomát.
A magyar gazdaság mély gödörben van, ezt jelzi a jegybank most elkészült negyedéves inflációs jelentése, amelyet részletesen csütörtökön mutatnak be. A fő számokat azonban ismertette Simor András. E szerint a legutóbbi, júniusi prognózishoz képest a 2012-es fogyasztói árindex 5,3-ról 5,8 százalékra nő, a 2013-as pedig 3,5 százalékról 5 százalékra módosul.
Az idei gazdasági visszaesés – fideszes szóhasználat szerint negatív növekedés – a korábban várt -0,8 százalék helyett -1,4 százalék lesz, de a jövő évi 0,8 százalékos növekedési becslését is 0,7 százalékosra módosította a jegybank. Az idén a belső fogyasztás 1, jövőre pedig 0,8 százalékkal esik vissza.
