Az elemzők számára egyáltalán nem okozott meglepetést az Európai Bizottság (EB) pénteken megjelent téli előrejelzése, amely szerint idén és jövőre is 3,4 százalékos lesz a költségvetés hiánya. Arra már a jelentésre adott Nemzetgazdasági Minisztériumi (NGM) reakcióból lehet következtetni, hogy a tárcánál viszont egyáltalán nem erre a forgatókönyvre számítottak. Az EB prognózisa elemzők szerint különösen azért lehet mélyütés, mert immár annak rémképét vetíti előre, ha a kormány nem hajt végre újabb kiigazítást, akkor nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere például azt mondta: az EB 0,1 százalékos visszaesési előrejelzése is derűlátónak tűnik, a nemzetgazdasági tárca 1 százalékos növekedése pedig inkább illúzió.

Gabler Gergely, az Equlior elemzője úgy vélte, a mostani jelentés azt mutatja: a kormánynak 150 milliárd forintot kell összeszednie ahhoz, hogy a 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycélt teljesítse. Az Erste elemzője, Árokszállási Zoltán ennél lényegesen nagyobb, 300 milliárd forintos, az ING szakértője, Németh Dávid 150-200 milliárd forintos kiigazító csomagot látott szükségesnek az MTI-nek nyilatkozva. Gabler Gergely szerint bizonyosan lesz újabb kiigazítás a közeljövőben, s ezeket a lépéseket az áprilisban készítendő konvergenciaprogramunk tartalmazza is majd.

Az ugyanis egyértelműen látszik, hogy a kabinet számára kiemelt, már-már presztízskérdés, hogy a túlzottdeficit-eljárást megszüntesse az unió. Éppen ezért mondható csaknem biztosra: a kabinet részéről nem arra számítanak, hogy esetleg az Európai Bizottságot meggyőzik, és Brüsszel mégis rábólint azokra az elemekre – e-autópálya-matrica, pénztárgépek online bekötése –, amelyekből származó költségvetési bevételeket bizonytalannak tart, a piaccal egyébként összhangban.

Gabler szerint nehéz lenne megmondani, mely területeket érinthet az újabb csomag. Valószínűsítette, hogy a nyugdíjhoz a választások előtti évben nem nyúlnak hozzá, de óvakodni fog a kabinet más egyéb, a lakosságot közvetlenül terhelő intézkedéstől is. Az viszont valószínűnek mondható, hogy a tranzakciós illeték készpénzfelvételt terhelő adóját a jelenlegi 0,3 százalékról esetleg 0,5 százalékra emelik. Ez ellen az uniónak nem lenne kifogása, már csak azért sem, mert ez a gazdaság fehérítését is segíthetné. Lényegében ugyanezen a véleményen volt Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is.

Ezt a döntést azért tartja nagyon valószínűnek, mert a tranzakciós illeték egy igen szétterített adó, s annak – ilyen mértékű – emelését nem nagyon vennék észre az emberek. Közben ebből komoly összegekre tehet szert a kormány. Ám az is igaz – vélte Gablerrel egybehangzóan –, a kormány számára hiányzó forintokat csak ebből aligha lehet összeszedni. E mellé biztosan kell majd valamit még tenni. Már csak azért i, mert Olli Rehn, a Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa magyarázatában strukturális intézkedéseket vár. Ezt a jelzőt viszont az illeték emelésére nehéz lenne ráhúzni.

Az elemzők ezzel együtt úgy vélekedtek, ha a bizottság végül jóváhagyja a konvergenciaprogramot és ebben az új kiigazítási elemeket, akkor Magyarország május-júniusban kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.