Újabb front az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban
Egy német cég amerikai leánya, a Solar World Industries és hat – magát megnevezni az esetleges kínai válasz miatt nem kívánó – vállalat nyújtott be panaszt az amerikai szövetségi hivatalhoz (International Trade Commission), amelynek döntéshozó tagjai hat–null arányban találták jogosnak a felvetéseket. A cégek szerint a kínai állam támogatja az iparágat, amely emiatt az előállítási költségnél olcsóbban exportálja a napfényt a félvezetőkbe sűrítő napelemtáblákat.
Az egyhangú szavazás nyomán az amerikai kereskedelmi minisztérium hivatalos vizsgálatot indíthat, s egyben áttekintheti, hogy az Egyesült Államok kormánya milyen formában és mértékben támogassa tovább az amerikai ágazatot, a jövő iparágának számító tisztaenergia-szektort. Peking meglepődött, s protekcionizmussal vádolta meg Washingtont.
Az Egyesült Államok tavaly 1,5 milliárd dollár értékben importált Kínából a napenergia előállításához szükséges alkatrészeket, berendezéseket, ez több mint a duplája azonban a 2009-es 640 millió dolláros behozatalnak. Ám az említett hét társasággal szemben megalakult egy huszonöt vállalatból álló ad hoc szövetség is, amelynek elsősorban az energiaszolgáltatásban érdekelt tagjai azt mondják, hogy számukra előnyös a kínai gyártás felfutásából eredő árzuhanás, mert ekként a napenergia sikerrel veszi fel a versenyt a szénnel és a gázzal, mint az áramtermelő erőművek „üzemanyagával”. Sőt – teszik hozzá a cégek, köztük kínai vállalatok amerikai érdekeltségei is – a vámfalak esetleges felhúzása előtt érdemes lenne végiggondolni, hogy a válaszcsapás nyomán százezer amerikai munkahely kerülhet veszélybe.
Ám közben ötvenkilenc amerikai törvényhozó azzal a kéréssel fordult Barack Obama elnökhöz, hogy emelje meg a kínai importot terhelő vámokat. A jövő évi elnök- és törvényhozási választásokra készülő Egyesült Államokban a kampány egyik központi külpolitikai kérdése a Kínához fűződő viszony lesz.
A napenergia-szektorban a globális erőviszonyokat Kína tíz év alatt alapvetően átalakította. Iszonyú sebességgel tört be az ágazatba a helyi kormányzatok és az állami bankok támogatásával, s már ott tart, hogy 16 gigawatt kapacitást állít elő, amelyből csak egyet használ fel. Holott elsősorban önnön energiaigényének kielégítése és a környezeti ártalmak csökkentése vezérelte kezdetben. Célja az, hogy a szén aránya mérséklődjék, s 2020-ra a jelenlegi nyolc százalékról tizenötre növekedjék a nem fosszilis energiahordozók súlya.
A globális méretekben több mint 240 milliárd dollárnyi finanszírozást vonzó és beruházást ösztönző piacon csak Kína 54 milliárd dollárt költött tavaly ilyen fejlesztésekre. A kínai állami bankok 47 milliárd dollárnyi hitelkeretet nyitottak meg, igaz, ezt az összeget még nem hívták le teljes egészében. A szélturbinák piacán a világ legnagyobb három cége közül kettő kínai.
Ami a napelemtáblákat illeti, a világ tíz legnagyobb vállalatából hét kínai, holott 2007-ben is még csak két kínait találunk a legjobbak között. A kínai termelés gyors felfutása következtében a szélturbinák ára 2007-hez képest a harmadára esett vissza. A napelemeké is rohamosan zuhan, s ennek oka az is, hogy mire a kínai cégek kínálata felduzzadt, az európai országok megszorító lépésekre kényszerülnek az államadósság-válság miatt, s egyebek mellett a napenergia terjesztésére szolgáló támogatásokat is visszafogják. A versenyben és a vitában érintett amerikai cégek közül az Egyesült Államokban piacvezetőnek számító General Electric azzal érvel, hogy a kínai napelem lehet ugyan olcsó, de ennek megfelelő a minősége is.
A kialakuló vita azonban csak egy a sok közül, s kifejezi a növekvő amerikai aggodalmakat Kína kereskedelmi gyakorlata miatt. A megoldandó kérdések sorában az első az árfolyam, amely népszerű témája lehet a választási kampánynak. De a fehér Házat és a kongresszust felbőszítette az amerikai csirkeexport elé emelt kínai vámfal is. Washington – és amúgy az Európai Unió is – számtalanszor fejezte ki nemtetszését a kínai állami támogatások átláthatatlan rendszere, a közbeszerzések rendje és a külföldi befektetők számára előírt kötelező technológiaátadás miatt. Az óceán mindkét partján igyekeznének kölcsönösségi alapra helyezni a kereskedelmi kapcsolatokat, de sok amerikai és európai cég nem szívesen ad ki üzleti információkat, mert nem akarja elveszíteni a kínai piacot. Ezért nem fedte fel kilétét a Solar Worlddel együtt panaszt tevő hat másik társaság.
Amerikai kormányhivatalnokok a Financial Timesnak azt mondták: Washington kettős stratégiát követ. Egyrészt ígéri, Kína beléphet a globális kereskedelmi rendszer alakításáról döntő országok körébe, másrészt viszont igyekszik keményen fellépni, ha Peking megszegni látszik az átfogó nemzetközi szabályokat.
