Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökeként módosító javaslatot nyújtott be a stratégiai földgáztárolásról október közepén benyújtott törvényjavaslathoz. Mint emlékezetes, akkor Lázár János, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkár neve alatt egy kissé zavaros, sok esetben önellentmondó törvénymódosító javaslat született arról, hogy a magyarországi "biztonsági" földgáztárolókra az államnak elővételi joga van, másik oldalról az ilyen egységek máris állami tulajdonúnak minősülnek, de szó esett benne arról is, hogy a tároló jelenlegi tulajdonosa éppenséggel oda is ajándékozhatja azt az államnak.

Hogy a döntéshozók konkrétan mire gondoltak, később sem derült ki pontosan. Kommentárjaiban Lázár János és Rogán Antal is kifejtette, hogy a honi gáztárolókat állami tulajdonban szeretnék látni. Azt azonban nem részletezték, hogy akkor a törvénytervezet miért csak a biztonsági tárolókról szól, illetve miként képzelik el a "törvényerejű" államosítást annak tükrében, hogy a kereskedelmi tárolók jórészt az E.ON, a Szőreg-1 jelű biztonsági tároló pedig a Mol tulajdonában áll.

Azóta némileg tisztább lett a kép, ugyanis a kormány bejelentette az E.ON kereskedelmi tárolóira vonatkozó vételi szándékát. Noha a Mol erőteljesen megszólíttatott, a magánirányítású nemzeti olajtársaság mindmáig nem kommentálta az elképzeléseket. (Azóta olyan nyilvánvaló blődségek, melyek alapján például minden Mol-részvényt a tőzsdei adásvétel előtt fel kellett volna ajánlani a magyar államnak, kikerültek a tervezetből.)

Rogán Antal most benyújtott módosító javaslataiból sokan arra következtetnek, hogy a földgáztárolást át akarják helyezni az E.ON-tól átveendő tárolókba. Ez rendkívül komoly problémákat szülhet a Mol 1,2 milliárd köbméteres üzemében, ugyanis annak megépítésére és gázzal való feltöltésére úgy vettek fel hiteleket, hogy a magyar állam azt a gáztarifába épített - jelenleg köbméterenként bruttó 2,6 forintos - készletezési díjon keresztül kifizeti.

A Fidesz-kormány érzékelhetően idegenkedve állt az elődei alatt tető alá hozott "tuti" üzlethez, noha a Mol állítólag jó kapcsolatokat ápol a kormánypárttal. Ezt táplálta, hogy a tároló megépítése óta tulajdonképpen nem volt szükség a benne őrzött stratégiai készletekre - sőt információink szerint a hozzá pótlólag kiépített vezetékre sem -, mivel nem volt orosz-ukrán gázkrízis. Az Orbán-kormány alatt hozott szabály értelmében a miniszter a stratégiai készlet mértékét akár 600 millió köbméteresre is csökkentheti.

Ez ugyan még nem történt meg, de a kabinet az előző télen az úgymond olcsó stratégiai készletekből eladatott jórészt az állami MVM-en, kisebbrészt az E.ON-on keresztül úgymond lakossági távhőszolgáltatás céljára. Így most valamivel több mint 800 millió köbméter a ténylegesen tárolt biztonsági tartalék. Igen ám, de a készleteket birtokló, formálisan az energiacégek birtokolta, ám állami vezérlésű Magyar Szénhidrogén-Készletező Szövetség (MSZKSZ) értesülésünk szerint továbbra is annyi tárolási díjat fizet az üzemet birtokló, 74 százalékban a Mol tulajdonában álló MMBF Zrt.-nek, mintha a stratégiai készlet 1,2 milliárd köbméteren állna. Ennek pedig a két cég közötti magánjogi szerződés az oka, amelyet még az előző kormány idején szövegeztek és amit törvény nem írhat felül. (A köbméterenként 2,6 forintokból évente mintegy 20 milliárd folyik be az MSZKSZ-hez és a stratégiai tárolócéghez.)

Szakértők szerint az MSZKSZ-t nem feltétlenül veszélyeztetik az elképzelések, mert a tárolóban lévő gáz az övé. Ha szakapparátusa más tárolóban kapja meg a biztonsági készletezés kötelezettségét, azt ugyanúgy el tudja látni. Ha viszont olyan megoldás születne, amelyből az MSZKSZ-t kihagynák (és úgymond visszaminősülne "csupán" az ország stratégiai kőolajkészleteinek gazdájává), a stratégiai tárolóban lévő, kereskedelmivé átminősített gázát eladná és abból kifizetné a rá felvett hiteleket.

A mostani törvénymódosító indítványban tetten érhető megfogalmazások, miszerint például a készletezés csak állami biztonsági földgáztárolóban lehetséges, szöges ellentétben állnak a jelenlegi tulajdoni és szerződéses rendszerrel. Sokan úgy vélik, a zavarodottság annak tudható be, hogy a Fidesz gazdasági hátországa szándékai szerint eljáró képviselők ezt a konstrukciót saját érdekeik mentén meg szeretnék törni. Kérdés, mit szól a Mol ahhoz, hogy kétségessé válhat egy korábban garantáltnak tűnő bevétele.

A Molnál a "körbeírt" jogán sem kívánták továbbra sem kommentálni a tervezeteket. Ugyanakkor az olajcéghez közel álló forrásaink úgy fogalmaztak: a törvénymódosítások szövegezéséből más következtetést le sem vonhatnának, miszerint a magyar állam meg kívánja vásárolni a Szőreg-1 mezőt avagy az azt üzemeltető MMBF Zrt.-t. Azzal a megfogalmazással, hogy "nem ugranának el a lehetőség elől", érzékeltették, hogy állnának a tárgyalások elébe.