Újabb EKB-torpedók a jegybanktörvényre
Az EKB gyakorlatilag megismételte az egy hete már kiadott véleményében megfogalmazott kritikákat és aggályokat, újfent a magyar kormány szemére hányva a kötelezően előírt egyeztetés szabályainak gyakorlati semmibe vételét. Mint ismert, a nemzetgazdasági tárcától más előterjesztést küldtek ki az EKB-hoz, mint amit a parlament elé terjesztettek.
A két változat abban azonban közös, hogy mindkettő tartalmaz a jegybanki függetlenség súlyos csorbítására okot adó passzusokat. S bár Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke az első EKB-válasz kézhezvétele után futószalagon gyártja a módosító indítványokat, a lényegen nem változtat: a harmadik, funkcióval fel nem ruházott alelnök, továbbá a két újabb monetáris tanácstag fölösleges kinevezése durván megsérti a jegybanki függetlenség uniós szinten védett alapelvét.
A kétharmados parlamenti többséget élvező kormány neki tetsző emberekkel higíthatja fel a monetáris politikáról döntő szervezetet, s ezzel saját akarata szerint szólhat bele a jegybank ügyeibe.
Az EKB-nak az új alaptörvény átmeneti intézkedéseihez benyújtott, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és a Magyar Nemzeti Bankot összevonó csúcsintézmény létrehozásának lehetőségében nem lát kivetnivalót, abban viszont igen, hogy a regnáló jegybankelnököt az új intézmény alelnökévé fokozzák le, a PSZÁF-elnökével egyetemben, és fölé nevezzenek ki kívülről egy elnököt. Ez az eljárás sérti az uniós szerződést, ezért az EKB szerint elfogadhatatlan. A szervezetek összeolvasztásának módjáról semmilyen információt nem kapott az EKB, holott ennek módja kulcsfontosságú.
Az MNB nem vezető beosztású alkalmazottai fizetésére vonatkozó általános korlát megszüntetésére vonatkozóan Rogánék módosító javaslatot nyújtottak be; nem született azonban módosító javaslat az MNB elnökének, alelnökének és a Felügyelő Bizottság tagjainak javadalmazását illetően – kifogásolja az EKB.
Az sem tetszik Frankfurtnak, hogy az MNB igazgatóságának napirendjét előre láttamoztatni kellene a kormánnyal, holott a kabinet képviselőjének semmi keresnivalója sincs ezeken. Ott lehet a helye viszont szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként a monetáris tanács ülésein.
Újfent hangsúlyozzák, hogy a kormány önhatalmúlag nem dönthet az MNB munkatársainak és vezetőinek javadalmazásáról, arról kötelező konzultálnia a jegybanki vezetéssel. Ezt tavaly nyáron elmulasztották, amikor – az EKB tiltakozása ellenére – a kétmilliós bérplafont kiterjesztették Simor András jegybankelnök személyére is.
Az EKB megismétli a korábbi véleményében a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozóan tett észrevételeit. Különös fontosságot tulajdonít annak, hogy a módosított törvényjavaslat 13. szakaszában továbbra is kifejezetten szerepelnie kell annak a feltételnek, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapnak történő hitelnyújtás kizárólag az MNB mérlegelésétől függ.
