A szlovák agrárminiszter élesen bírálta elődjének Simon Zsoltnak a lépését, aki évekkel ezelőtt magyar kollégájával megegyezett arról, hogy a tokaji borvidék országukban legfeljebb 565,2 hektár lehet. - Ragaszkodunk a 908 hektáros szlovákiai tokaji területhez, mert ezen a vidéken ugyanolyan módszer alapján, ugyanolyan minőségű bort termelünk - szögezte le a pozsonyi agrártárca vezetője.

Közölte azt is, hogy továbbra is ezt az álláspontot képviseli majd Brüsszelben. - A tokaji borvidék meghatározásával kapcsolatos szlovák-magyar vitában háromféle folytatás képzelhető el - mondta. Az egyik az egyezség, ha a magyar fél elfogadja álláspontunkat. A másik a magyarországi és a szlovákiai tokaji borvidék együttes létezése, a harmadik pedig az, hogy Magyarország a hágai nemzetközi bírósághoz fordul - vélekedett Stanislav Becík.

A Szlovákiával folytatott borvita a trianoni békediktátum következménye. 1920-ban két falut: Kistoronyát és Szőlőskét, valamint Sátoraljaújhely határának egy részét a csehszlovák államnak juttatták. Ez összesen 172 hektár szőlőt jelentett a borvidékből. Egészen a rendszerváltásig a szlovákiai oldalon termelt tokaji szőlőt is felvásárolták Tokaj-Hegyalján. Miután az önállóvá vált Szlovákia 2004-ben belépett az unióba, északi szomszédunk is bejelentette igényét a tokaji védelmére. Az unió illetékesei Magyarországnak adta meg a tokaji névhasználatot. Azzal, hogy rendezni kell a vitát Szlovákiával. Ez azonban máig nem sikerült.

Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Tokaj-Hegyaljának minősített szlovákiai terület mindössze 172 hektár szőlőre vonatkozik. Nemrég azonban szigorú feltételek mellett hajlott a már említett 565,2 hektáros kompromisszumos megoldásra.